"Ott jár a jó kedv mókusa,"
ahol ehet ropogtatva,
hogy megteljen a pocakja,
többit gyűjti  az odúba.

Bebújt már a rőt színekbe,
testén, fülén és a farkán,
selymes szőre rozsdabarnás,
hófehér az izmos melle.

Olyan gyorsan, mint a villám,
csapong, ugrál fáról-fára,
hol jár, szemünk nem is látja,
lomb mozgása mutat irányt.

Finom ám a bükkfa makkja,
a tokjából máris bontja,
gyorsan egy kupacba hordja,
fényt szór rá a napsugara.

A vadgesztenyék koppannak,
földről gyűjti az avarból,
mogyorót a bokor alól,
s mind odújába hordatnak..

2022. október 20.

Idézet : Tóth Árpád : Ez itten a mókus nyoma