Ernyővel jöttem sétálni a rétre,
Rám köszön a tájnak csodás szépsége.
Nyári reggelnek felszáll a harmatja,
Benne ezernyi vadvirág illata.

Erdő szélén a fákkal ölelkezik,
Hol csalogányok éneküket zengik.
Tarka réten dongók méhek zümmögnek,
Virágról, virágra mézet gyűjtenek.

Színes lepkék ha szárnyaikat nyitják,
Egymást egy vidám keringőre hívják.
Tücsök is rázendít a zöld fű között,
Katica bogár pöttyös ruhát öltött.

Csodálom a fehér rezgő virágát,
Uralja a mezei rétnek világát.
Úgy beborította az egész tájat,
Alig hagyott helyet más vadvirágnak.

Mellettem nyílnak a piros pipacsok,
Kék búzavirág, sárga repce fajok.
Jó itt a friss levegőn, széjjelnézve,
Lenyűgöz a csend, természet szépsége.

Írta: Bíró Antalné.
2019. 07.02.