Narancssárga, sárgarózsa
De nagyon szeretlek!
Nyíló virágod kedves a szívemnek
Ahogy rád nézek örül a lelkem
Tele volt nyáron virággal a kertem
Elszálltak az évek, elszálltak felettem
Elnyíltak a rózsák már mind kertemben
Egy rózsabokor még melengeti szívem
Ősz múlásával, egy szál örvendezteti lelkem
Nézd Mama, mit találtam!
Mondja unokám, Viktória, virágszálam
Kis kezében sárga rózsát hozza
A bokorban nem volt több rózsa!
Könnyem hullik, boldog vagyok
Drága unokám szeme ragyog
Tudtam, hogy örülsz, mosolyog arca
Utolsó rózsát kertemből ő adja!
Köszönöm kis virágom, köszönöm a rózsát!
Vázába teszem, s mindig gondolok rád
Utolsó rózsa szál velem marad
Örök szeretetem feléd, el nem fogyhat!
Egyedül vagyok szobámban, nézem a rózsámat
Te érted Viktóriám, emészt a bánat
Messze vagy tőlem, messze útra mentél
Szívembe beköszöntött a fagyos, hideg tél..
Vigasztalsz, Mama ne szomorkodjál!
Jövőre is lesz tavasz és nyár
Hozok majd neked csokorba rózsákat
Csak ne eméssze szívedet a bánat!
2020.11.11. Mosonmagyaróvár.
