Azt hiszem, a Napnak nincs szüksége a Holdra,
A Hold az, aki sóváran a Napról álmodik.
Vágyakozva néz az arany varázslóra,
Aki felhevíti szívét, és sosem változik.

Hold vagyok kezedben, sápadt, változó,
De ha körém fonod fénylő csillagujjaid,
Fénnyé válok én is az éjjeli égbolton,
S elfeledem lassan létem súlyait.