Hajnal pírja hasad bíbor fényében
Új nap virrad ránk felkelőben
Új reményt ígér ez a hajnal
Várok rád,csak hangod halljam

Tavaszi szellő suhan át a réten
Átölel fogva tart,te vagy a reményem
Szemem a távoli hegyek ormára réved
Csüng az ormok csúcsán a várakozó tekintet

S te a messzeségből nem jössz felém
Várakozok rád,de meghal a remény
Utad messze járod a föld kerekén
A hajnaltól várok üzenetet én

Érzem eljössz ismét,újra látlak
Megtalálod hozzám utad mert várlak
Ölelő karom nyújtom feléd
Tétova lépteimmel megyek eléd

2O15.O5.19.Mosonmagyaróvár