Vártam Rád,
Mikor a pipacs virága virított a mezőn,
A búzát érlelő nyár rám köszönt,
Forró napsugár felmelegítette a lelkemet,
Boldog voltam, azt hittem valaki szeret.

Vártam Rád,
Mikor üres lett a fecske fészke,
Elrepült belőle messze délre,
S pókháló ringatott harmat cseppeket,
Álmos napsugár fonta erdőket, berkeket.

Vártam Rád,
Mikor hó és zúzmara lepte el a tájat,
Meleg kandalló fűtötte szobámat,
A szél orvul, vadul támadt,
S jégvirág nyílt az ablakomban.

Vártam Rád,
De Te nem jöttél felém,
Talán csak képzelet voltál,
Megtévesztő csalfa remény,
Csak álmomban voltál a fény.

Késő,már nem várok Rád,
Ne is jöjj, hiába kopognál!
Szívem bezárta ablakát,
Nem jön válasz, nem jön felelet,
Nem is vagyok már,
Összetörted váró szívemet.

2O13.11.O5.Mosonmagyaróvár,