Vártam Rád!
Mikor dalolva rohant a patak
Napsugár tündérlányai benne kacagtak
Mikor a lila ibolya nyitotta kelyhét
Orgona illattól tele volt a lég
Vártam Rád!
Mikor a pipacs virága virított a mezőn
A a búzát érlelő nyár rám köszönt
Forró napsugár felmelegítette a lelkemet
Boldog voltam, azt hittem valaki szeret
Vártam Rád!
Mikor üres lett a fecske fészke
Elrepült belőle messze délre
S pókháló ringatott harmat cseppeket
Álmos napsugár fonta erdőket, berkeket
Vártam Rád!
Mikor hó és zúzmara lepte el a tájat
Meleg kandalló fűtötte szobámat
A szél orvul, vadul támadt
S jégvirág nyílt az ablakomban
Vártam Rád!
De Te nem jöttél felém
Talán csak képzelet voltál
Megtévesztő csalfa remény
Csak álmomban voltál a fény
Késő, már nem várok Rád!
Ne is jöjj, hiába kopognál
Szívem bezárta ablakát
Nem jön válasz, nem jön felelet
Nem is vagyok már!
Összetörted váró szívemet!

2O13.11.O5.Mosonmagyaróvár.