(átdolgozott változat)

Amikor belobban a tavasz,
kicsattannak a duzzadt rügyek
és villanydrótokon zajlanak
a madártollas, csőrös ügyek,

leülök a diófám alá.
Megérzi majd a jelenlétem
a bölcs öreg, s derűsen fogad –
tanúm, hogy egyszer én is éltem.

Feledem már a sok-sok elmúlt
tavaszt, virágok vad pompáját,
a hajfürtök igéző táncán
sejtjeim szikrára bomlását.

Elillant a hajdani erdők
babonázó akácillata,
Anyám fatty cseresznyefájáról
a hófehér sziromballada –

hová tűntél magad, jó Anyám?
Búcsútalan léptél a ködbe…
Savanyodik az emlék bennem:
homályba bújik, mintha szökne.

Az a liget is rég másoknak
sóhajt reményes, friss levegőt,
ahol tündér lányaim elé
nyúltak kék ibolyalegelők.

A kis templom ódon harangja
halkan kongatta el a delet -
mi vonultunk az otthon felé,
hol szép a szó, s a leves meleg.

Megszelídült a buja ösztön,
a csók íze már nem áfonya –
de őrzöm azt a tekintetet,
s a kezet sem engedem soha!

Lásd, még te maradtál meg nekem
diót termő vénülő barát!
Majd átkarolom egy ágadat,
s te takard rám óvó aurád!

2017.02.16.  Csorba Tibor

Vén diófa alatt I. változat

Majd mikor belobban a tavasz,
szétrobbannak a töltött rügyek
és villanypóznákon zajlanak
a madártollas, csőrös ügyek,

leülök a diófám alá.
Megérzi majd a jelenlétem
a bölcs öreg, s derűsen fogad –
tanúm, hogy egyszer én is éltem.

Feledem már sok-sok elmúlt
tavaszon virágok pompáját,
lányfürtök igéző táncán
sejtjeim szikrákra bomlását.

Tovatűnt a régi erdők
babonázó akácillata,
Anyám cseresznyefájáról
a fehér sziromballada –

hová tűntél magad, Anyám -
búcsútlan léptél át a ködbe…
Savanyodik az emlék bennem:
bújik előlem, mintha szökne.

Az a liget is másoknak
sóhajt reményes levegőt,
ahol tündér lányaimhoz
terültek ibolya-legelők.

A kis templom nyűtt harangja
halkan ütötte a delet
és mi vonultunk, mert tudtuk:
a szél langyos, a leves meleg.

Szelíd lett a buja ösztön,
a csókok íze sem áfonya –
őrizzük egymás szemét,
s kezét nem engedem már soha!

De te megmaradtál énnekem
diót termő vénülő barát!
Majd átkarolom egy ágad,
s te takard rám védő aurád!