Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Víg özvegység

Marika Lovász
Marika Lovász képe

Amúgy már megkaptam: te egy víg özvegy vagy!. Mászkálgatsz a világban, gondtalanul, láthatóan, problémáknak nyoma sincs nálad. Imént dőzsöltél Amerikában, aztán ha meg otthon vagy, folyton - folyvást utazgatsz ide-oda. Jól élsz. Mit akarsz?
Nem akarok semmit. Csak szeretném ha tudnád: Az özvegység , ha elég fiatal vagy, valószínű okoz párkapcsolati hiátust, ami természetes is, hiszen az embernek még java rész hátravan az életéből.
Viszont ha már elmúltál, mondjuk legalább hatvanöt, egészen más problémák kerülnek előtérbe. Egy negyvenéves párkapcsolatban kialakulnak olyan tradiciók, mint a férfi, női tennivalók. Szépen megszokjátok egymást, természetes, hogy a feladatokat is felosztjátok egymás között.
És egy nap arra ébredsz, minden összedőlt. Nem lehet felkészülni az egyedüllétre mindaddig, amíg nem éled meg.
Szóval nagyjából így történik: Ha párod “hosszan tartó, súlyos betegségben” elhunyt, először mindenképpen megkönnyebbülsz. Többé nem kell látnod a kínt, gyötrelmet, nem kell ápolni szőrnyű sebeit, de legfőképpen nem kell hallanod zokszavát. Nem kell éjjel nappal készenlétben lenned, hogy segíteni tudjál Isten által rámért sorsán.
Majd az idő múlásával egyre inkább jeletkeznek a problémák. Valahogyan megsokasodik a munkád, egyre inkább áll panaszra a szád: Sok a tennivaló Uram, és nekem nincsen emberem. Apródonként jönnek a gondok: le kellene venni a sarut az akkumulátorról, mert jön a tél, és a hidegben,- mivel nem sokat mész az autóval - hamar lemerülhet. Igen, de hogyanis kell? Hogy csinálta papókám? félek a riasztó hangjától,... hogy nem ráz e meg? pedig hányszor elmondta, csak minimálisat csiphet, mert ez nem kettőhúsz. És te mégis félsz! Kell nyírni a sok füvet, az még csak megy, de például sose pucoltál árkot, az nem volt női munka. Aztán itt vannak a kertben a gyümölcsfák. Már hat éve nem voltak permetezve, ágaik össze-vissza nőnek, némelyiküket az erős szél, vagy a sok eső, netán a kései fagy alaposan megkárosított. Fogalmam sincsen hogyan kell lefűrészelni egy letört faágat. És csak gyűlik a gondom, csak gyűlik.
Amikor papókám már nagy beteg volt, de még volt!, legalább megmondta, mit hogyan kell csinálni. Mit hol találok, melyik szerszám mire való. Még utánam szólt ha vásárolni mentem, : ne felejtsd el a telefont, a bevásárló cetlit. Tegyél egy üvegbe vizet, az mindig legyen nálad. A kutyának mindig legyen vize.
Ma nem mondja senki, nincs éle a kapádnak, olyan mint a bot, nem is köszörüli senki. Megpróbáltam élesíteni kis kézi kaszámat, bizton mondhatom, rontottam az élén! Egykori kertem, szép lassan elvadul, bunker pincém majd romba dől.
Szakad a hó, és kell menni havat lapátolni. Neked mondjam mennyire nehéz? A harminc méter nekem is harminc, az utcáról nem is beszélve. Fel kell törni a több centire felgyülemlett jeget, hogy ha majd olvad, le tudjon folyni.

Igaz, elmehettem Amerikába, de döntse el ki-ki maga, hogy ez e a probléma, vagy valami egészen másról szól az özvegyi állapot. Ebben a korban.

Víg özvegység?...

Rovatok: 
Irodalom