Vídám jelenet (történik napjainkban, egy virágboltban)

Szereplők: Tulipánné, Virág Rózsa
Kovács Béla
1. Vevő        
2. Vevő
3. Vevő
Szín: A színen Tulipánné van, rendezgeti a virágokat, s közben énekel:
Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát,
Századikat elküldtem én tehozzád,
Közepébe beleleheltem a lelkemet,
Tépd össze, ha nem szeretsz már engemet.

1. Vevő: (be) Ó, de virágos kedve van valakinek! Jó napot kívánok!
Tulipánné: Jó napot kívánok! Igen, és virágos kedvemben dalolgatok. Tessék parancsolni! Mit adhatok?
1. Vevő:     Egy szál virágot kérnék!
Tulipánné: Mégis milyent? Tessék választani!
1. Vevő:     Mindegy, hogy milyen. Az anyósomnak viszem. Ma van a születésnapja. Remélem, hogy jövőre már nem kell!
Tulipánné: Jó. Rendben van. (átnyújtja a virágot) Tessék parancsolni! 150.- Ft lesz!
1. Vevő:     (odaadja a pénzt) Tessék! Köszönöm szépen, viszontlátásra!
Tulipánné: Viszontlátásra! Szegény anyós! El tudom képzelni, hogy milyen élete lehet.
(Énekel):
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
Akinek a szeme kék!
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
Akinek a szeme kék!
Lám az enyém, lám az enyém sötétkék,
Mégsem vagyok a babámnak elég szép.
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
Akinek a szeme kék!
2. Vevő:     Jó napot kívánok!
Tulipánné: Jó napot kívánok! Tessék parancsolni! Mit adhatok?
2. Vevő:  Mit adhatok, mit adhatok? Sertéspörköltet galuskával és hozzá uborkasalátát! Mondja, maga nem virágot árul?
Tulipánné: Dehogyisnem. Elnézést kérek!
2. Vevő:  Akkor meg, hogy kérdezhet ilyen hülyeséget?! Virágot kérek! Ideges vagyok, most megyek a válóperes tárgyalásomra, és a feleségem még soha nem kapott tőlem virágot, legalább most fog kapni, az a cafka!
Tulipánné: Sajnálom, ez jó lesz? 200.- Ft!
2. Vevő:   Én nem! Köszönöm, és viszlát! (el)
Tulipánné. Viszlát! Hogy milyen emberek vannak?
Énekel:
Rózsa, rózsa, labdarózsa levele.
Csak egy legényt neveltek a kedvemre.
Azt is azért nevelték a kedvemre,
/mert/ Kék a szeme, göndör haja fekete!
3. Vevő:     Kezét csókolom! Egy szál nagyon szép rózsát kérek szépen!
Tulipánné: Jó napot kívánok! Azonnal. Úgy látom, hogy nagyon siet.
3. Vevő:     Igen, nagyon sietek. 10 perc múlva lesz a randevúm, és nem szeretnék elkésni. Mennyit fizetek?
Tulipánné: 300.- Ft-ot, és sok sikert!
3. Vevő:     Köszönöm szépen, kezét csókolom!
Tulipánné: Viszontlátásra! Randevú! Igazán nem is tudom már, hogy mikor randevúztam! Napok óta látok egy férfit erre sétálgatni, nagyon szimpatikusnak látszik. Ó, Istenem! Ha most bejönne ide! Rámférne már egy kis boldogság!
Énekel:     
Virágzik a rózsa, zúgnak patakok.
Nem tehetek róla, szerelmes vagyok!
Nem tehetek róla, jött egy szép legény.
Virágzott a rózsa, és megszerettem én!
Kovács: Csókolom szépasszony! Tessék mondani, magának mindig ilyen jó kedve van? Öröm látni, ha valakinek mindig derűs az arca. A jókedv fél egészség!
Tulipánné: Jó napot kívánok! Valóban nekem, mindig jókedvem van! Hiszen aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet! Ezt tartja a közmondás is.
Kovács:     Ez igaz. Az is igaz viszont, hogy az én szomszédom kertész, és most börtönben ül, mert agyoncsapta a feleségét!
Tulipánné: Ne tessék már kötözködni! Vannak és voltak kivételek.
Kovács:  Igen. De beszéljünk másról. Maga nagyon csinos. Napok óta figyelem és be kell, hogy valljam, nem véletlenül vagyok itt.
Tulipánné: Valóban?
Kovács: Maga nagyon tetszik nekem! Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Kovács Béla vagyok!
Tulipánné: Nagyon örülök, Tulipánné Virág Rózsa.
Kovács: Csodálatos még a neve is! Nem csoda, hogy virágokkal foglalkozik! Már régen találkoztam ilyen szimpatikus hölggyel! Sajnos a feleségem öt éve meghalt, azóta egyedül élek. Hadd kérdezzem meg: Egyedül él? Messze lakik innen? Sokat kell fáradnia, hogy bejöjjön? Elnézést egyszerre túl sokat kérdezek.
Tulipánné. Á, nem baj. Igen. Én is egyedül élek. Elváltam. Nem messze lakom innen. Ott lakom a Pipacs utcán, ami a Kert utcára nyílik. Nem messze van, 10 perc alatt kényelmesen beérek. Be kell vallanom… hogy számomra ön is nagyon szimpatikus kedves Béla, ha szabad így szólítanom?
Kovács: Hogyne! Megtisztel vele! Örülök, hogy egyedül él kedves Rózsika! Ha meg szabad kérdeznem: Miért vált el a férjétől? Meggyőződésem, hogy nem ön volt a hibás! Ilyen gyönyörű nőtől elválni? Érthetetlen! Virág Rózsa! Hiszen ön egy virág! A virágot öntözni, ápolni kell!
Tulipánné: No látja Béla! Pontosan ezért váltunk el, mert a férjem, illetve a volt férjem, nem engem ápolt és öntözött!
Kovács:  A szemét disznó! De most itt vagyok én. Valami azt súgja nekem, hogy minket az Isten is egymásnak teremtett. Kedves Rózsa! Ha maga is akarja, akkor ezen túl én fogom ápolni és öntözni! Ígérem, hogy soha nem hagyom szárazon!
Tulipánné: Ó, Béla! Igen akarom, hogy öntözz és ápolj! Én meg azt ígérem, hogy mindig fogok neked virágozni!
Kovács:  Akkor az ásó, kapa és az öntözőkanna válasszon el bennünket egymástól!
A Vevők be, és egyszerre mondják: És majd!
Tulipánné és Kovács táncra perdül.
Kilenc kis gólya, leszállt a tóra és
Elhozta nékünk a nyárt!
Kilenc kis gólya, leszállt a tóra és
Elhozta nékünk a nyárt!
Ne félj kislány hiba nem lesz!
Nálunk a gólya, fuvaros lesz!
Kilenc kis gólya, leszállt a tóra és
Elhozta nékünk a nyárt!

       V é g e !