Álmodtam egy szebb világot,
a réteken nyíló sok-sok illatozó mezei virágot.
Sétáltunk az illatozó virágok között,
szívünkbe boldogság költözött,
mosolygó szemed huncutul nézett rám,
kezem a kezeddel összeforrt már.
Istenem, neked szól ma is imám!
A kis patak rohanó habja kacagva tükrözte vissza,
hogy boldogságunk Isten ajándéka!
Mezei virágok bódító illata szállt a légben,
messzire elrepültek a kacér széllel,
bárányfelhők vidáman kergetőztek fent az égben,
mi itt élünk a földön örök reménységben,
hogy szebb lesz sorsunk még ebben az életben!
Gyönyörű álom volt,
szívemig hatolt,
feledni nem tudom,
hisz szép volt az álmom nagyon!
Hajnal pírja ébresztett ágyamon,
a hajnali fény megcsókolta a homlokom,
s fülembe súgta huncutul,
légy boldog, azt kívánom!
Maradj velem nappal is, te gyönyörű szép álom,
én már csak ezt kívánom!
Drága, jó Istenem,
válaszodat várom!

2024.október 5.