Tudod,

úgy éltem nélküled,

Magyarok,
Kárpát medence ősi népe, kit magyar anya szült e földre,

Csendesedik a levelek hullása.
Egymáson hevernek színes méltóságban.

Vándor vagy ember, ki e földre született,
ki útját keresi remegve, szüntelen.

Ott ahol a fenyők az égig érnek,
tejszínű felhőket magukhoz ölelnek,
ott a Hargita,ahol a nap tündökölve jár.
Mint egy hallgatag, eltévedt madár,
jár a székely, a magyar a Hargitán.
Zengő mennybolt szikláit fürkészi a szem,
csodát lát itt mind ki e tájon idegen.
Itt tenyésznek a sudár fenyvesek,

Fáj az élet, hisz olykor kegyetlen,
halált oszt, megállít fiatal szíveket.

Születésemkor,
a nyárra ősz mosolygott,
anyámra jóapám.
Sok év után,
most én mosolygok
a férjem oldalán.
Az ősz lányának
tavasz hozott hű szerelmet,
a férjemet.
Piros rózsákkal kezében
mondott most is köszönetet,
hogy megtalált, hogy szerethet,
hogy ma is köszönthet.

Lépkedek halott levelek között
fölöttem szürke,őszi ködök,
romos házakon megbújik a dér.

Hajnalunk örömpillanatait
tenyeredbe rejti az idő,
a remény ha jő, felismerhető.

Várok.
Az utolsó órák nehezen telnek.
Érkezni fog hozzám egy angyalarcú
kisgyerek.

Tenyeredbe teszem könnyű lelkemet,
Ujjaid közt lélegzem, neked adom
az életem. Testem követi lelkem,
melléd fekszem.

Tizenötév távlatából
idézlek fel rég halott
anyám.

Azt akarom,
hogy lelkedből
csendüljön a dal,
melyett lelkem
dúdolni akar.

Vagy a mindened leszek,
vagy nem leszek semmi.

Minden lélek, mely testet öltött,
vágyakozik a boldogságra,

Én mindíg csak úton vagyok.
Hátam mögött súlytalan évek,
előttem süpedt lábnyomok.
Hátamon cipelem ősi világom.
Keresem a testvérem, a népem,
országom.
Árokba taszított, elszakított lettem
Trianon után., s mi maradt hát........
Fekete zászló Erdély felett,
száz éve ott lebeg, s a szív beleremeg.

Gyöngéd szeretet ült a vállamra,
az én drága fiam hazajött újra.
Arcán széles mosoly ragyogott,
szemében, otthon melege csillogott.
Öröm könnyemtől alíg látott szemem,
édesanya vagyok, annak születtem.
Ébren töltöttem az egész éjszakát,
tudtam érkezel, szívem nagyon várt.

Ma valakinek hiányzom,
ha jön az éj, csak őt várom,
minden lehetsz, mire vágyom,
ha neked igazán hiányzom.