Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Lecsek Ilona

Ilpaki
Ilpaki képe

Kalózhajó

Rovatok: 
Vers

Pillantás elvész a távoli messzeségben,
amint a jó képzelet repít a festményen.
Feltárul egy pillanat apró töredéke,
réges-régi korszak kalandos köteléke.

Ilpaki
Ilpaki képe

Őszszerep

Rovatok: 
Vers

Rőt avartakarón pihenő léptek,
kihallgatják a nesztelenség dalát,
játszva az ősz színeiről regélnek,
megismertetik az évszak zamatát.

Elmerengő pillantás e szép tájon,
padon a magány vagányul kuporog,
csípős levegő átjár a kabáton,
ám, az elmúlás huncutul hunyorog.

Ilpaki
Ilpaki képe

Elmondanám

Rovatok: 
Vers

Nem tudom elmondani, hogy mit érzek,
kitaszítottként kötődtem hiába.
A fájdalom felőröl és így vérzek,
hiszen sohasem számíthattam másra.
 
Lényem kihasználták, sárba taposták,
hiába hittem, hisz hinni akartam,
szívemben a kést sokszor megforgatták,
így jót nem vártam, mindig rosszat kaptam.
 

Ilpaki
Ilpaki képe

Tűnődés

Rovatok: 
Vers

Mit jelenthet maga a játék jelentése?
Egyéni harci szellemben, cél elérése?
Vagy talán egy autó, pöttyös labda, baba.
Lehet maga a valódi élet darabja?

Felelőtlen cselekedet magatartása?
E kérdések számtalan színű palettája.
Maszkot viselve, másnak mutatni magunkat,
ezáltal átverni, s becsapni a másikat.

Ilpaki
Ilpaki képe

Őszi ibolya

Rovatok: 
Irodalom

Apóca bácsi, mint mindennap kíváncsian olvasta a meteorológiai előre jelzést.
- Naná, hogy megint felhős és esős időt jósolnak, – mérgelődött fennhangon. Miért is írnának valami kellemes, napos időt – morfondírozott félhangosan magában. 

Ilpaki
Ilpaki képe

Pillanatkép a tanyán

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Látod a kakas is felkelt,
felköszöntötte a reggelt.
Kukurikú szólt hangosan,
rád tekint most, oly pajkosan.

Kacér szeme ej, de csillog,
Kotyogó anyó csak pislog.
Megint lesz majd kalamajka,
hangja szól, mint balalajka.

Ilpaki
Ilpaki képe

Kopogtat az Ősz

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Néhol még zöld ruhában pompázik a természet,
átöletve elringat, ahogy szelíden nézed.

Sárga levelek sejtetik az ősz érkezését,
erdei ösvény feltárja a beszélgetését.

Ilpaki
Ilpaki képe

Kacsa levél

Rovatok: 
Vers

Levél falu felé vezetett a kacsa útja,
ám közben a sportos gácsér, a nyakát kinyújtja,
úszóhártyás talpai klaffognak, ahogy totyog,
és kunkori farktolla ide- oda imbolyog.

Ilpaki
Ilpaki képe

Nyár végi tánc

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

A színes nyárlopó bekopogtat,
s falevelek hajladozva intenek,
ölelő szellővel keringenek,
míg mosolya csalafintán csalogat.

A lét hintáján ülő napokat,
gyengéden érintik apró ingerek,
hogy mindig előre tekintsenek,
és gondoljanak a szép évszakokra.

Ilpaki
Ilpaki képe

Mókusra várva

Rovatok: 
Vers

Óvatosan haladó lábnyomok,
a hajnallal hatalmas cinkosok.
Vánszorgón ható idő lesben áll,
türelmes pillantása körbejár.

Faágon mohakelmés a kéreg,
csipkéjén feltűnő fény- s árnyrések.
Lompos farkú picike emlősök,
fürgék s kitűnő ejtőernyősök.

Ilpaki
Ilpaki képe

Gyermeki vágy

Rovatok: 
Vers

Ősz cseppjeiben lépkedek,
a kobakomban képzetek.
Kirakat előtt megállok,
minden nap bekukucskálok.

Szemgolyóm kikerekedik,
lelkem sajgón epekedik.
Mesebeli ez a kékség,
szívemben ott a reménység.

Ilpaki
Ilpaki képe

Becsengetés

Rovatok: 
Vers

Kihalt játszóterek mély szuszogásba merednek,
így tarkaságukban, már halványabban festenek.
Csend ült a nemrég gyerekzsivajtól hangos parkra,
csupán csak a kongó ürességnek szól a hangja.

Ilpaki
Ilpaki képe

Mesél a múlt

Rovatok: 
Vers

Úton szandálok óvatos lépése,
zöld pázsithoz simuló érintése.
Lélek, aki erre tévedt s megállva,
a jelenléte e tájat csodálja.

Visszatekintés jelenből a múltba,
merengő pillantás az álló kútra.
Emlékek sokasága bekopogtat,
gondolatvilágából párologtat.

Ilpaki
Ilpaki képe

Sziporkázó nyárutó

Rovatok: 
Vers

Még szelíden ringatóznak a hullámok,
bár már egyre rövidebbek a napszakok.
A tó vizén kacsák és hattyúk úszkálnak,
lassan vége lesz a csodás nyaralásnak.

Kata érdeklődve nézi a víz tükrét,
mely elé teríti királykék kosztümjét.
Vízcseppek dallama szelíden hallatszik,
e pillanatokból emléke gazdagszik.

Ilpaki
Ilpaki képe

Bakancslista

Rovatok: 
Vers

Ajándék létem itt e földön,
e pillanatok sokasága.
Reményként lényem tündököljön,
lesz élet alapigazsága.

A pennám egy nagy pergamenen,
lelkem vágyait felsorolja.
Ha valamelyiket elnyerem,
lezárva lesz a protokollja.

Ilpaki
Ilpaki képe

Idő

Rovatok: 
Vers

A mutatókarok koptatják az óralapot,
amint az éjszakákat követik a nappalok.
Bónuszként elutazhatunk e világi létbe,
a sors ösvényén haladva minden jót remélve.

Ilpaki
Ilpaki képe

Káosz

Rovatok: 
Vers

Feszült, káosz tobzódik az agy berkeiben,
események lángja lubickol ereiben,
tudatalatti erősen, s mélyen dolgozik,
amint a sebzett szív jajdulva tiltakozik.

Ilpaki
Ilpaki képe

Delfinek tánca

Rovatok: 
Vers

Napszálltakor, még játszik s hidat épít,
oly aranylón felséges helyszínt készít,
öleli a parádézó cseppeket,
amit a szellő szelíden sepreget.

A vánszorgó perc, mely idillin halad,
s lesz egy hirtelen érkező pillanat.
Tenger mélyéből feltörő göngyöleg
mely a testekhez simuló víztömeg.

Ilpaki
Ilpaki képe

Fussak, vagy ne?

Rovatok: 
Vers

Nyári este felvette köntösét,
előcsalva a fények hercegét.
Zubogó cseppek ég felé törnek,
csodálkozó lánykának köszönnek.

Ilpaki
Ilpaki képe

Hétköznapokból elrabolnak

Rovatok: 
Vers

Tó tükrének felületén rakoncátlan vízcseppek,
a szél fuvallatára fodrozódva esnek- kelnek.
Súrlódásuk közben, a mélység énekét dalolják,
s az emberi lelket a hétköznapból elrabolják.

Oldalak