Lassan kezdődik a tanév, még egy hét van hátra a szünetből. Igyekszem kihasználni minden percét. Bulizok a haverokkal, járkálok ide is meg oda is. Azt hiszem, hogy a napokban Pestre is felmegyek Rebekához, ahhoz a lányhoz akivel a múltkor találkoztam.

   Tulajdonképpen Bánkot édesanyám apukájának köszönhetem. Iván nagypapa építette fel a Napsugár utcában azt a kis nyaralóházat, mely annyi örömöt szerezett már a családnak és nekem is. Valószínűleg nem ismerném Bánkot, ha ez nem így történik. És milyen hálás vagyok a Nagypapának!

Ha elnézem a mostani helyzetem és a közelmúltban történt dolgaimat, akkor azt hiszem egyértelműen látszik, hogy nem unatkoztam. Sok új dolog történt az életemben.

Életemben először szerelmesnek lenni...
Nem pont így képzeltem...
De hiszem, hogy éppen ettől jó. Hogy ettől lesz később még jobb!
Hogy vele, vagy mással az eldől majd...
Mama! Képzeld, most már tudom, hogy létezik első látásra szerelem!
Hiszen nekem is elég volt egyetlen pillantás, hogy az első szerelmem szárnyra kapjon!