Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Pósa Mária

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Őszi erdő hangjai

Rovatok: 
Vers

Őszi erdőben járva, a szemedet káprázat várja,
A színek tarka kavalkádja, a lelkedet megbabonázza.
Aztán mikor elvarázsolódtál, jönnek a hangok.
Először kakofóniának tűnik minden, majd kitisztul.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Ősz köszöntő

Rovatok: 
Vers

Minden évben így van ez, mikor az ősz bekopog.
Fogja az ecsetjét és a szép zöld világból,
Ezernyi csodás, káprázatos színt varázsol.
Keveri, kutyulja, aztán egyszer csak lerakja.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Búcsúzik a nyár

Rovatok: 
Vers

Még erősen süt a nap, perzsel a nyár,
De az ajtónál már a szeptember áll.
Szól a nyárnak, hogy menni kéne,
Mert itt az ősz és már belépne.

Hagyd hát a forróságot, néz körül,
Az ember ennek már nem örül.
Vége van már a szabadságnak,
Sok szép emlékek várnak.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Bánat

Rovatok: 
Egyéb

Megbántottak, kiégtem már megint.
De újra talpra állok, ha megtörten is.
Szívem ezer darabra hullt szerteszét,
Keresgélem darabjait, de már sosem lesz ép.

Szeretetre miért kell gyűlölettel válaszolni?
Vagy tán neked csak ez az egy érzés jutott?
Megbántani mindenkit ki szeretetedre éhes,
Ettől te még nem leszel nagy és híres.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Egy nehéz nap

Rovatok: 
Egyéb

Ma nehéz napom volt, próbáltam a türelmet gyakorolni, de sajnos nem sok siker koronázta eddigi munkámat. Mintha minden és mindenki összeesküdött volna ellenem.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Vigadalom

Rovatok: 
Vers

Keresztelő lesz mi nálunk, sejehujahaj!
Hazajön fiam unokástól, sejehuja haj!
Anglia oly messze van, sejehujahaj!
Scarlett mégis keresztény lesz, sejehujahaj!
 
Lányomék a keresztszülők, sejehujahaj!
Lesz is ám itt áldott öröm, sejehujahaj!
Lányoméknál két unoka, sejehujahaj!
Ikerbabák Tímea és Krisztina, sejehujahaj!

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Egy esős nap története

Rovatok: 
Vers

Esik eső, csepereg,
Ilyenkor tenni mit lehet?
Kertben ázik most minden,
De jól van ez így kérem.

A lakásban is rend honol,
Nekem ez így nagyon jó.
Gondolkodom erősen,
Hasznom ma mi légyen?

Eszembe jut a sok gyümölcs,
Mit eltenni nem volt időm.
Nosza rajta meg van már,
A hűtő is mosolyog rám.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Nyár

Rovatok: 
Egyéb

Mi jut eszembe arról, hogy forró nyár?
Hőségtől remegő levegő és szikkadt táj.
Ember és állat is enyhülést keres s kutat,
De a növényeket kiszánja meg? Tán a huzat.

Kémleljük az eget szakadatlan, de hiába,
Felhőnek most nyoma sincs a Nap honában.
Most ő az Úr az égen, vigyorog is rajtunk,
Egész télen ezt vártátok, ne jajongjatok úgy!

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Vallomás

Rovatok: 
Vers

Szívrengető és melengető szerelmet,
Sajnos nekem átélni nem adatott meg.
Lehet, hogy a sok tiltás és félelem,
Nem engedte, hogy feloldódjak féktelen.

Boldogságom, örömöm azért bőven akadt,
Még ha nem is oly, melytől a költő szava akad.
Én az ilyenekről sokszor csak álmodoztam,
De éberen a féket mindig tövig húztam.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Vegyszerek vagy természet?

Rovatok: 
Vers

Micsoda méreg, micsoda kár,
A bogarak ártó sisere hada rág,
Mikor a növényeidet ellepi már,
Tenni ellene semmit nem tudsz már.

Hisz bevetettem mindent mit lehet,
Drága vegyszerekkel permeteltem,
De a méreg félek, csak nekem árt,
A bogarak víg hada táncot jár.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Hála neked eső

Rovatok: 
Vers

Az eső után a nap is kisütött már,
Vígan énekel minden kis madár.
Megtisztult az erdő, a határ.
Az eső mindent tisztára sikált.

A mohó föld is teliszítta magát,
És most bágyadtan elszunyókált.
A virágok nyújtóznak a nap felé,
Nem szomjasak már őkelmék.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Gombászás

Rovatok: 
Vers

Egy erdőszéli pagonyban,
Gombát szedtem magamban.
Hát mit látok kis komám,
Mókus ugrált fent a fán.

Ugra-bugrál mókázik,
A fején is átbucskázik.
Fürgén szalad fel a fán,
Majd eltűnik a lombjánál.

Hallottam még szép éneket,
Melyet csak az erdőben lehet,
Ezernyi kis madár,
Trillázik fent a fán.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Cicák

Rovatok: 
Vers

Két kis cica hajbakapott,
Egy kis labdán marakodott.
Hol egyiknél, hol másiknál,
Ment a vircsaft a labda után.

Én csak néztem mosolyogva,
Vajon kié lesz az a labda?
Viháncoltak, ugrándoztak,
Kergetőztek, fogócskáztak.

Egyszer aztán elfáradtak,
Ásítottak, majd szunyókáltak.
Alvás után mosakodás,
Lefetyelés, nyújtózkodás.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Így jártam

Rovatok: 
Vers

Műtötték a kezemet,
A jobb végtagom odalett.
A ballal sete-sután
Dolgozgattam bután.

A másik kézzel közben,
újra tanultam mindent.
Sokszor sírva, kacagva,
De hamar tanult a mihaszna.

Egy-két hét hamar tovaszállt,
A sebem is szépen gyógyul már.
Lassan visszaáll a régi rend hát,
És együtt dolgozik a két kezem már.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Soha ne add fel!

Rovatok: 
Vers

Történt egyszer réges régen,
Még a betegségem elejében.
Elkeseredtem, hogy most mi lesz,
Talán ennyi volt, az életnek vége lesz.

Ezt azért ennyiben még sem hagyhattam,
Sürgősen élni kellett, így hát még maradtam.
A nehézségekkel bátran szembe néztem,
Soha ne add fel! Ez lett a mottóm s a vértem.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Zivatar

Rovatok: 
Vers

Fúj, süvít, tombol a haragos szél.
Letépve útjában mindent mit ér.
Közben sötét fellegek rohannak
nappalból szinte éjszakát koholnak.

Ijedten záródott össze minden kis virág.
A levelek fázósan remegnek a fán.
Egyszer csak kiszakad a nagy égi dunyha,
s ömlik az eső, mintha dézsából hullna.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Szeretettel Édesanyámnak

Rovatok: 
Vers

Eljött idén is május tizenhatodik napja,
Az én drága édesanyám áldott szülinapja.
Hetvenhat éves lettél, sok mindent megéltél,
Volt benne jó, s rossz is, de te mindig vígan mentél.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Gondolatok anyáknapján

Rovatok: 
Vers

Gyermekeimnek nem ígértem könnyű álmokat.
Homlokredőbe mélyülő most már ez a gondolat,
Évgyűrűkbe ráncolódott ez a kódfonat.
S az idő csak szaladt, elszaladt.
A végére mi maradt, mi maradt...
 
Anyának lenni mindig így akartam.
Ágy szélén ülve meséltem halkan,
Nagymamák rejtjelébe hasonultan.
S az idő csak szaladt, elszaladt.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Anyáknapja tényleg ünnep?

Rovatok: 
Vers

Kavarog az érzés bennem, az anyáknapja tényleg ünnep?
Amíg kicsi az a gyermek, mindenképpen az, jól tudom.
Hiszen ragaszkodása, szeretete alig fér el benne, tapasztalom.

Serdülőként, már megint más van, nagy a szája a kamasznak,
De még az ünnep szent neki, hiszen így van beleplántálva.
Itt még minden ünnep, hiszen így tanulta meg a szülői házban.

Pósa Mária
Pósa Mária képe

Április

Rovatok: 
Vers

Óh, te néha még rideg, fagyos hajnal
és oly sok széppel kecsegtető nappal.
Néha még zord hideg szél csúnya lehelete,
de a virágzó gyümölcsfák minden ígérete.

Ez vagy te, Április! Te mókás, bolondos fiú,
de az én szívemnek mégis a reményt hozó ifjú.
Mert benned van a föld és ég minden igézete,
a természet tiszta és boldog szeretete.

Oldalak