Most már mindenki szeret Téged
az életed halálod így kerek

szitált szemedben a bús-mosoly
csak pár száraz szeretet-szelet
kenyér a közeli a boltból
csitította volna éhedet
kivetett magából a hazád
és lenézett Balatonszárszó
nem jött el soha senki hozzád
hiányzott a pár jó és szép szó
nem volt már se párod se pártod
hasztalan írtad mondtad
sikoltottad nem én kiáltok
hiába volt sok okos mondat

és a sínekre vonszoltad magad
vagy a reflex késett az napon
mint kegyes hóhér jött a vonat
vérrózsák nyíltak az arcodon
felmérhetetlen az örökség
amit a szellemed ránk hagyott
nyögnek most a titánok törpék
nyomasztja őket a nagy halott
nem talállak e falak között
idegenek a képek könyvek
lényed a lényünkbe költözött
a vonatok már felénk jönnek

most hogy nem vagy mindenki szeret
gyarlók esendők az emberek

2013. 06 25. Balatonszárszó