Öreg erdő fáit nézem,
Szép példány áll itt előttem.
Alacsony törzs, törött az ág,
De mégis van szép új hajtás.

Ettől lett nagy koronája,
Mint embernek családfája.
Nem élnek már az őseink,
De lombot adnak fiaink.

Csodásak az őszi színek,
A sárga, vörös levelek.
Ez a fának új ruhája,
Tündököl a kies tájban.

Tavasszal hozza új lombját.
Embernél jönnek unokák,
Idő múlásával is élnek.
Emberiség és természet.

2017.11.09.