(Viktória  unokámmal)
Ragyog a nap száz sugarát ontja
Szeptemberi fényben úszik a fák lombja
Színezi a levelet sárga, rőt színben
Bújócskát játszik a fény az erdőben
Kis patak csobban, csendes útját járja
Színes falevél hull néha rája

Gesztenye, makk koppan a földre
Teríti az útra, színes levél szőnyegre
Mókus ugrál, ágról, ágra kutat
Nagy munkába van, gyűjti mogyorókat
Madár dal elcsitult, énekét nem zengi
Vadgalamb búg, s felel a rigó neki

Csend honol az erdőn, szeptemberi fényben
Üresség tátong a vándormadarak fészkében
Pók harmatcseppből fonja fonalát
Gyémánt cseppként ragyognak a fényen át
S ez a szeptemberi béke nyugalommal betakar
Arcom fürdetem a nap sugaraival

Az erdőben kacaj veri fel a csendet
Kis unokám örül a színes levélnek
Örül a tájnak, a színes világnak
Levél hullásnak, patak csobbanásnak
Gesztenye szedésnek, makk koppanásnak
A szeptemberi park minden csodájának

/ Viktóriának emlékül:Mama/-Hédervár-

2015.09.2O.Mosonmagyaróvár