Vajon ki mondta először,
hogy teremtsünk embert?
Mi ihlette meg
a teremtő mestert?
A világegyetemnek mely bugyrában,
melyik apró, eldugott zugában?
Mit gondolt, mikor művét megalkotta,
hogy pont ezt a formát választotta?
Tudta végül, mire vállalkozott?
Unatkozott vagy szórakozott?
Egy rejtély, talán örök titok marad,
bár hallgatom az okosokat,
magyarázat van oly sok mesés,
de ez tudom, hogy még kevés.
Hogy mikor tudjuk meg?
Lehet soha,
maradunk ostoba,
megvezetett emberi lények,
de tán nem is az a fontos,
ki, vagy mi volt előttünk,
hanem, hogy mivé fejlődtünk,
hogy tegyük boldoggá,
jobbá az életünk,
egyszer erre
csak ráébredünk.