Sűrű, sötét éjjelen
lóg az ereszen,
szárnyával takarózik,
lassan himbálózik.

Rovarok a fényben
csillannak az éjben,
kettő szárnycsapás,
egy röpke villanás.

Megvolt a vacsora,
bár nem nagy lakoma,
becsomagolva alszik,
csak cincogása hallik.

Nem megy a hajadba,
nyakad sem harapja,
nem szívja véredet,
könnyíti életed.

Eszi a bogarat,
mi zavarja álmodat,
engedd csak, hadd lógjon,
ne hagyd, hogy meghaljon.