Lelkemben van egy gödör,
ide teszek mindent,
mi bánt, s meggyötör.

A gödörben sötétség van,
mint lenn a sírban,
s amik benne lakoznak,
miattuk volt, hogy sokat sírtam.

A gödörnek egyik zugában
dereng egy kis fény is,
hátha kivirágzik egyszer
lelkem mégis.

Van ott egy kis ház is, 
virágoskerttel,
ide teszlek Téged,
hogy soha ne felejts el.

Ennek a kis háznak
falai nem fáznak,
ablakában esténként
szintén pislákol a fény.

Mondd azt nekem, kérlek,
csak hogy ne féljek,
a gödör nem omlik be egyszer,
s van még remény.

TM