A LEGO-kockás incidens után Béla bácsi igazi sztárrá vált a rendelőben. A nővér minden héten mesélte az új pácienseknek, hogy egyszer volt egy bácsi, akiből komplett játszószoba került elő. Béla bácsit pedig csak úgy emlegették: a „LEGO-fülű legenda”.
   Két hét múlva jött az esedékes kontroll. Béla bácsi most már egyedül ment, nagy büszkén, sőt, még egy kis noteszt is vitt magával, hogy "felírja az orvosi tanácsokat". A doktor csak legyintett, amikor meglátta.
   – Na, Béla bácsi, ma nem rejtőzik semmi a fülében?
   – Hát, doktor úr, én nem raktam bele semmit... de Zsombi tegnap megint nálam volt, szóval... semmit se ígérek – kacsintott huncutul.
   A doktor, biztos, ami biztos, újra belenézett. Egy pillanatra elkomorult, majd kis nevetéssel kihúzott egy apró piros műanyag autót a fülből.
   – Ez már gyűjtemény? – kérdezte nevetve.
   – Na tessék, ez a Matchbox az enyém volt még 1972-ből! És mennyit kerestem. – csapta össze a tenyerét Béla bácsi. – Zsombi ezek szerint magával vitte, és most biztos visszaadta... csak a fülpostán.
   A doktor feladta. Innentől kezdve a rendelő várólistáján Béla bácsi neve mellé egy kis kocsi ikon is került.
   Hazafelé menet Béla bácsi megállt a cukrászdánál. Rendelt egy krémest, majd a pultosnak is elmesélte a történetet.
   – Mondja csak, Laci fiam, van valami a sütihez, ami belefér a fülbe? – kérdezte komolyan, de a bajsza alatt egy kis huncut mosoly hagyta el a száját.
   – Talán egy marcipánmókus? – jött a válasz.
   – Na látja, ez tökéletes. Holnap úgyis megyek újra kontrollra!