Talán minden eldöntetett,
mikor a lélek beköltözött,
és választottunk születést,
nem kényszert, s nem büntetést.

Őseink szavát hordozzuk,
álmainkban újra hozzuk,
tudásuk ott él szívünkben,
vérünkben és a hitünkben.

A lélek célja nem titok,
minden érzés benne lobog,
vágyban, fényben, fájdalomban,
nyugalomban, viharokban.

Ígéretek, a régiek is,
új testben szólnak és hirdetik,
ha hallgatsz a csend szavára,
tudni fogod, nem hiába.

A fájdalmad nem büntetés,
csak egy jel, egy rezzenés,
hogy térj le erről az útról,
s lásd magad másnak, újból.

Nem kell senkinek megfelelni,
csak a lélekhez elérni,
a test egy felvett szerep csupán,
csak a lélek jár örök útján.

Minden kérdést, választ benned,
érzésekbe rejtve mentesz,
de ha elcsendesülsz magadban,
megleled a célod nyomban.

TM