Mélyen, messze a legmagasabb hegyek lábánál, ahol a patakok ezüstösen csillogtak és a virágok sosem hervadtak el teljesen, ott feküdt Tündérvölgy. Ez a hely a tündérek, manók és vidám erdei állatok otthona volt, akik egész évben a legnagyobb harmóniában éltek. De volt egy időszak, amit mindenki a legnagyobb izgalommal várt, ez volt a Télapó látogatása!
   Amikor Télanyó az első pihéket küldte, Tündérvölgy lakói azonnal készülődni kezdtek. A tündérek fénylő hópelyhekkel díszítették a fák ágait, a manók apró lámpásokat akasztottak fel rájuk, hogy Télapó biztosan megtalálja az utat, a nyuszik, őzek és mókusok pedig a legfinomabb bogyókat és szénát gyűjtötték a szánhúzó rénszarvasoknak.
   Ebben az évben a legkisebb tündér, Pille szíve különösen hevesen dobogott. Pille alig volt nagyobb egy dióhéjnál, de tele volt huncutsággal és kíváncsisággal. A Télapó szánjának suhanása, a csengők csilingelése, a nagy szakállas, piros ruhás ember rejtélye, mind-mind hihetetlenül izgalmas volt számára.
   Amikor a nagy éjszaka végre eljött, az egész völgy elcsendesedett, csak a puha hóesés suttogása és a távoli, egyre erősödő "Hó-hó-hó!" hallatszott. Télapó gyönyörű, csillagporos szánja halk nesz kíséretében érkezett. A rénszarvasok finoman megálltak a legnagyobb fenyőfa alatt. Télapó mosolyogva szállt ki, és nekifogott a munkának, hogy szétossza a tündérgyerekeknek szánt apró ajándékokat, fénylő apró dobozokat, édes mézharmatot és mesebeli történeteket rejtő könyveket.
   Pille, ahelyett, hogy aludt volna, izgatottan figyelte az eseményeket egy hóval borított csipkebogyóbokor rejtekéből. Ahogy Télapó az utolsó ajándékot is letette, és elindult a szánja felé, Pille szívében megszületett a merész elhatározás. "Én is látni akarom, hova megy!" – gondolta.
   Gyorsan, szinte láthatatlanul repült oda, és elbújt Télapó egy hatalmas zsákjának legszélén, a puha bársony bélésébe fúródva.
   Télapó felült a szánra, a rénszarvasok megrázták fejüket, és a szán hatalmas lendülettel emelkedett a hideg éjszakai égbe. Csillagok suhantak el mellettük, felhők úsztak alattuk, Pille pedig szédülten csak kapaszkodott.
   Egy idő után Télapó megállt, hogy megitassa a rénszarvasokat, és Pille bátortalanul előmászott. Télapó észrevette és csodálkozva nézett le rá.
   "Hát te ki vagy, kicsi fénybogár?" – kérdezte mély, barátságos hangján.
   "Pille vagyok, Télapó. Tündérvölgyből." – suttogta a kis tündér, de ahogy körbenézett a hatalmas, ismeretlen világban, egy apró, szomorú könnycsepp gördült le az arcán. "É-én... haza akarok menni." – zokogta elcsukló hangon.
   Télapó melegen elmosolyodott, felvette tenyerébe a reszkető kis tündért.
   "Ó, te pajkos teremtés! Tudnod kell, hogy a Télapó mindig visszaviszi otthonukba azokat, akik eltévedtek. Igazán nagy utat tettél meg, Pille, de nem hagyhatlak itt! Egy szempillantás alatt visszamegyünk."
   Pille megkönnyebbülten felsóhajtott, és erősen megölelte Télapó szakállát.
   "Köszönöm, kedves Télapó!"
   Úgy is történt minden, ahogy Télapó megbeszélte a rénszarvasokkal a dolgot, és ahelyett, hogy hazatért volna az északi sarkra, megfordultak. A szán visszavágtatott a csillagos éjszakán át, és így Télapó másodszor is Tündérvölgy fölé érkezett azon a télen!
   A tündérek és az állatok, akiket Pille hiánya miatti aggodalom ébresztett fel, a csengőszó hallatán mind a tisztásra gyűltek. Amikor meglátták Télapó szánját, amint szelíden leszáll, és visszaadja Pillét a szüleinek, óriási üdvrivalgás tört ki.
   "Pille! Soha többé ne tegyél ilyet!" – mondta a Tündérkirálynő, de a hangjában volt egy kis nevetés is.
   "Sohasem fogok, anyukám. De látnom kellett a világot!" – felelte Pille boldogan.
   A Télapó elmosolyodott, és megsimogatta Pille kicsi fejét.
   "A kíváncsiság jó dolog, kicsim, de a család a legfontosabb. Boldog karácsonyt, Tündérvölgy! Jövőre ismét találkozunk!"
   Tündérvölgy lakói aznap egy hatalmas, vidám ünneplést csaptak. Kétszer kaptak látogatást a Télapótól, és mindezt a kis, huncut Pillének köszönhették. Megígérték, hogy minden télen sütnek a Télapónak és szarvasainak egy nagy mézeskalácsot, mert tudták, hogy a Télapó szíve is tele van szeretettel és megértéssel, és a világ legszebb helye valóban az, ahol az ember otthon van.
   A kis Pille kalandja megerősítette Tündérvölgy lakóit abban, hogy a szeretet és az otthon melege a legnagyobb ajándék, amit kaphatnak. Azóta is minden télen, amikor a szán csilingelése hallatszik, Pille egy nagyot integet Télapónak, aki mosolyogva int vissza, emlékezve a huncut kis tündérre, aki miatt egyik télen kétszer is járt Tündérvölgyben.

TM