A csend mögött ott a szó,
Mit nem mond ki senki soha,
De rezdül még az ég alatt,
Mint halk imádság dallama.

Figyeld hát néki halk szavát,
Bűvöljön el a szólama.
Mindannyiszor mondj imát,
Hogy nyíljon ki annak illata.

Mert beteg most a szép világ,
Kell neki ismét friss erő.
Várja mindenki a csodát,
Vagy jöjjön a tisztitó eső?

A csend mögött ott a szó,
A szó mögött ott a lélek,
De ha megszólal az ember,
Talán a világ is felébred. 

TM