Futó férfi a fényképen,
Eszembe jut egész éltem.
Hároméves már lehettem,
Repülőgéptől remegtem.

A szomszédékhoz futottam,
De félúton lehasaltam,
A gép már ott járt felettem,
Jaj, még felnézni sem mertem.

Reggel iskolás koromban,
Anyu sütötte lángossal
Indultam, az úton ettem,
De suliból sosem késtem.

Túrázáskor évek múlva,
Futottunk a kis vasútra,
Vörös arccal alig élve
Ültünk a vonat végében.

Buszhoz jövök, fáj a lábam,
Ilyenkor az idő szárnyal,
Csizma, ha nincs mérföldjáró,
lesz belőlem útonálló.

2020. február 17.

TM