Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Csendes zokogás

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe
Tudtuk, hogy elmész egyszer,
Megtérsz oda, hol nincs visszaút.
Tudtuk, hogy szenvedés is az élet,
Mindenkinek így vagy úgy, kijut.
 
S erős vigasztalja a gyengét,
Földről felemeli.
Szeretet az segít, ad reményt,
Vigasztalja, a nap még kisüt neki.
De te mégis szótlanul elmentél...
 
Üzented: „Isten veled!”
Hullottak a néma könnyek.
Kérdésre nem jött felelet...
Most gubbasztok a téli hidegben.
 
Mint madár a hóborította fán,
Nem jut egy gondolat sem eszembe.
Elfásult lelkem kihűlt talán,
Várom, hogy a folyón túl
Felragyog majd a napsugár.
 
Egy-két boldog nap még nekem is jár,
Télen minden hideg, s minden kopár.
S addig fénytelen napok járnak,
Csak a varjak károgását hallom.
 
Fázom, vágyok a fényre,
Ha felébredek még reggelente.
Múlnak a napok, az idő jár tovább,
Birkózok a lélek magányával.
Várom, hogy elmúljon a hideg tél,
S lelkemben felolvadjon a jég.
 
Mosonmagyaróvár, 2018. január 23.
TM
Rovatok: 
Vers