Álmodtam egy új világot,
ahol nincsen háború,
az ember boldogan él,
és senki nem szomorú.

Azon a helyen jártam,
hol mindig süt a nap,
csak vidám dal van,
és minden gyermek kacag.

Erdők lombja lágyan suttog,
mezők zöldje hullámzik,
ablakokban szirmot bontnak
mind a színes muskátlik.

Csöndben ring a tenger,
mint egy álmodó világ,
csillagfényben összebújva
őrzik egymást az éjszakák.

A város fénye lágy futam,
nem rohan és nem vakít,
az utcákon béke lépked,
kézen fogva andalít.

Ott a szó is melegebb,
nem sebez rút késekkel,
minden ember szíve mélyén
boldog lélek énekel.

Álmomba még visszavágyom,
mert remélem, létezik,
ha mindenki szívét nyitja,
egy új világ érkezik.

TM