Március jön szélkabátban,
esőt hoz és napsugarat,
csendben ásít a föld,
rügy fakad a felhők alatt.

Fáradt a tél, de hátranéz,
jegét lassan elereszti,
a madárdal egyre bátrabb,
tavasz szívét felébreszti.

Minden ágban zöld ígéret,
fény csillan a pocsolyákon,
ez már egy új remény hónap,
kezdet kopár pusztaságon.

Szél szalad a rétek fölött,
friss patakok hangja zengő,
hóvirág a földből köszön,
nap simogatta kicsi csengő.

Messze száll a téli csend,
élet moccan minden száron,
kikelet lép halk reménnyel,
az ébredő csodás tájon.

TM