Az erkélyen álltam, csak bámultam céltalan. Agyam egy idő után embereket kezdett követni. Szabálytalanul szaladgáltak az autók, buszok, villamosok előtt. Kicsit távolabb van a zebra. De ki menne olyan messzire? A cél az egyenesen van, keresztül a járművek között. Fiatal, idősebb korosztály rohangál a sínek között, kihajol a busz előtt, vissza lép, sok autó jön, várakozik. A zebra üres. Agyam viszont eleven. Kiemelt figyelmet fordít mások tetteire. Remélem, azért figyel ennyire, hogy ne saját bőrömön kelljen megtapasztalnom a veszélyt. Azért még felmerül, hogy megértem. De nem, mégsem. Társas működésre tervezett agyam döntött.
   A céltalannak vélt nézelődés mai tanulsága erősen növeli a túlélési esélyeimet.

TM