Boldog már a búzatábla,
 érés előtt lesz megáldva,
Aranyosra festi a nap, 
ha elkészült kombájn arat.
 
A Táblaszélen pipacs véd,
 sűrű virág egymásba ér.
Mint piros szalag úgy ölel,
 a távolságuk oly közel.
 
Ez a pipacs küldetése, 
hamar hervad, rövid élet.
Közöttük a búzavirág,
megbúvik de mégis kilát.
 
kék a színe mint az égnek,
 csodás festő a természet.
 Legszélén ha látjuk mi van,
 fehér színben a kamilla.
 
Régi idő emlék maradt, 
marokszedő csokorba rak.
 Hazaviszi megszárítja,
 gyógytea lesz a kamilla.
 
Koszorú lesz búzavirág,
 fejére teszi egy kislány.
Búzaszálak és a kalász, 
jelképes dísz a ház falán.
 
Aratáskor sok pipacsmag,
 földre hull és ott is marad.
Tarlóhántás betakarja, 
kelteti majd napsugara.
 
2026. 06. 22.

  Ildikó Otvos Pipacsok c. festményéhez.