van, hogy mennél

de maradnod kell

van, hogy jönnél

de nincs neked hely

van, hogy maradnál

de messzire futsz

van, hogy futnál

de menni se tudsz

van, hogy nyílnál

de nincsen kinek

van, hogy kapnál

de úgysem hiszed

van, kit felemelsz

de mélységbe ránt

van, mi betemet

de nem hoz halált

rossz-e így, jó-e így

ki dönti el?

hangosan kérdezel

a csended felel

a kép a tükörben

fordítva ragyog

nem bírál, nem támad

csak van, ha hagyod

a kép, a szó

a kavics, a tó

körgyűrűk táncolnak arcodon

dobod a követ

a tó pedig nevet

játszol és ámulsz a ráncokon

ki játszik kivel

ki kérdez, ki felel

ki az, ki lát

mi önazonos?

a tükör, a játék,

a fény és az árnyék

az, ami van

csak él, ha hagyod