A szavakban, a mondatokban, a történetben, ami a papírra kerül, annak a személynek a gondolatai, érzései kerülnek, aki a sorokat leírta. A benne kavargó, vagy éppen csak felbukkanó, alvó, nyugalmi állapotban lévő, akár másoktól átvett rezgések sokasága. Az adott pillanat érzései, gondolatai. A külső befolyásoló tényezők egy óra múlva, vagy egy nap eltelte után, akár egy hét múlva, az akkori írás igazságát felülírhatja. Az olvasó a sorokat a saját rezgéséből, a saját tapasztalatai, a belőle éppen akkor áradó érzések alapján ítéli. Olvas és gondolkodik. Mi lehet a mondanivaló? Megértem és vállalom, vagy zavaros, mint a megáradt folyó? Az érzések jönnek, mennek, a gondolatok áradnak, építenek, rombolnak. A történettel együtt élek, vagy távoli és hihetetlen? Bennem marad, viszem tovább, vagy felejtem hamar, emléke törlődik, nincs értéke? És kedves olvasó és író. Mire a gondolat folyama eléri az érték szót, az érzés felerősödve nyugtázza, az érték benne van az olvasóban és az íróban.
   A leírt szavaknak hatalma egyedi, kivétel nélkül az olvasóra van bízva.

TM