Szívembe visszatért a nyár,
arcomat símogatja az őszi napsugár.
Kint az ősz festi át a tájat már,
a fák levei sárgán, barnán,
vörösen nevetnek ránk.
Lehullik majd lassan a sok falevél,
avar lesz belőlük a fák ölén.
Szívemben újra él a nyár,
fülembe súg a szél egy halk
romantikus melódiát,
forró csókod ízét ujra
a számon érzem én,
oly szép mint egy csodás regény,
veled lenni gyönyörű élmény!
Szívem egy fantasztikus őszt remél,
a fák ágai közt a hajnali szél zenél, halkan súgja,
hogy nem múlik hasztalan el az éj,
súgja,
hogy jössz hozzám ide bújsz mellém.
Szívembe visszatért a nyár,
az ősz is sok szép élménnyel vár,
hisz itt vagy velem már.
Most esik kint az őszi eső,
de nem elkeserítő, kiderül az ég,
holnapra kisüt a napsugár
és újra kék lesz felettünk az ég.
Velünk van a szeretet,
a hit és a remény!