Sírok között járkálok,
szeretteimet keresem,
olvasgatom a feliratokat,
elmerengek a neveken.

Az itt pihenőket,
mind ismertem,
fiatalokat, öregeket,
mert köztük élhettem.

Tudom ki volt beteg,
vagy baleset érte,
kinek volt a felesége,
vagy ki volt a férje.

A meghalt gyermeket,
én is gyászoltam,
az iskolapadjára,
virágcsokrot raktam.

De itt vannak rokonaim,
itt az őseim,
és drága nagyszüleim,
az én hőseim.

Küzdelmes volt életük,
csendes a boldogságuk,
álmukat kíséri most,
némán imádságunk.

Értük gyertyát gyújtok,
koszorút is hozok,
és bent a szívemben,
egy kicsit zokogok.