Amikor úgy érzed szíved a porba hullt,
s rajta száz elefánt végigvonúlt,
nincs már erőd,
hogy felállj,
úgy érzed eljött a végítélet már.
Már magadban beszélsz,
mert nincs ki meghallgatna,
s értelme sincs,
hogy szólj, mert csak szídás,
ordítás a jutalma.
Nincs senki ki vigasztalna,
szíved másnak kitárni vajh mi haszna.
Igaz barátod az égbe men,
mással bánatodat megosztani sem mered.
Lelked sírboltba szállt,
megtért őseidhez,
velük megbeszélni a multat tán lehet.
Jövőről beszélni értelmetlen,
bár szeretnék élni még pár évet,
de így megtört szívvel nem lesz
ez sem egy fáklyás menet.
Előbb utóbb eljön majd
a mennybe menetel,
vagy tán a poklot kapom,
lehet,
hogy nekem az jutott,
bár sokat nem vétkeztem
nem is volt rá
Fsemmiféle lehetőségem,
de a meleget szeretem.
Ki tudja mit hoz a sors,
jót vagy rosszat,
a jót szeretném,
hisz kaptam életemben elég rosszat,
kínt, szenvedést,fájdalmat.
Még remélek, még hiszek,
talán jut még egy icipici boldogság
és nem kell hozzá áthágnom
minden szabályt,
s ha vétkeznék,
azt bevallom élvezném ennyi év után,
s most ne nézzétek rám ily bután!
Megérdemlek ennyi évvel
egy kis vétkezést talán,
bizonyám,
tán lelkem is felszáll a sírból
maholnap már,
csak találjam meg azt ki szívemnek
boldogságot ád.
Hát jőjj szeress boldoggá tehetsz,
ne várass soká hisz egy perc az élet,
s a java már rég letelt!
Jőjj el boldogságom csillaga,
jőjj el hozzám,
tudom itt vagy a közelemben már!
Azt hiszem rám talált
a régen várt boldogság.
Remélem kedvesem
nem csalódom te benned,
jössz sietve,
s szívem újra dobban egyre jobban
feléledve hamvaiból újra él a hit,
s a remény.
Amíg élek nem adom fel,
mert a boldogságért harcolni kell,
ha nem,
elveszett,
s az nem lehet.

2023.08.22.

.