Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Esszé a Hazáról...

Szepi02
Szepi02 képe

Mit jelent nekem a Haza?
 
Azt hinné az ember, hogy hatvanadik évét elérve elég éretté válik ahhoz, hogy erre a kérdésre érthető, világos, racionális választ tudjon adni. Pedig nem is olyan egyszerű leírni azt a magasztos érzést, ami a Haza szó hallatára szétárad bennem. Bekúszik szívem, lelkem minden zugába és ilyenkor legszívesebben megcsókolnám az anyaföldet.
 
Mit jelent nekem a Haza?
 
Angyalföldön születtem, ahol a gyárak füstje, korma rátelepedett a vöröstéglás bérkaszárnyák falaira és az ott lakó és dolgozó prolik tüdejére. Ratkó Anna gondoskodott arról, hogy garantáltan világra jöjjek, hiszen népesedéspolitikájának az volt a lényege: "Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség". Fél éves lehettem, amikor Apámat besorozták katonának és másfél éves voltam, amikor elhagyott minket. Itt kezdődött vesszőfutásunk Anyámmal. Mivel lakásunk nem volt, gyakran váltogattuk lakóhelyünket. Ott hajtottuk álomra fejünket, ahol befogadtak bennünket. Tíz évi kóborlás után 1964-ben kaptunk egy rozoga, lelakott, poloskával teli tanácsi lakást az épülő Erzsébet híd közelében. Boldog voltam, mert többé nem éreztem magam földönfutónak, végre otthonra leltem. Akkor, 12 évesen az a lakás volt nekem a Haza. Siralmasan szegények voltunk, pedig Anyám mindent megtett azért, hogy el tudjon tartani. Nehéz fizikai munkát végzett, műszak után pedig rohant Budára, ahol egy gazdag izraelita családnál mosott, vasalt, takarított. Sokat voltam egyedül, talán azért lettem ennyire beforduló, magamnakvaló teremtés, de ez nem jelenti azt, hogy érzéketlen lennék mások nyomorúságára, hiszen nekem is jutott belőle bőven. Mégsem állítom, hogy mostoha gyermekkorom volt, hiszen az Édesanyám mindig mellettem állt és a mai napig bármikor számíthatok rá. Ha belegondolok, hogy mit jelent nekem a Haza, aprócska fehérhajú Anyám is eszembejut, aki megszült, aki gürcölt értem, aki embert faragott belőlem, aki példát mutatott önfeláldozásból, becsületből és szorgalomból.
 
Mit jelent nekem a Haza?

Ha kötni kellene magam Hazához és családhoz, Nagyanyám ellentmondásos személyisége is valahol az otthon, a Haza nekem. Néha eszembe jut az illata, rúzsa, elegáns, vörösre festett haja. Kifogástalan külseje és kínos precízsége sérült, zavart lelket takart. A sárga cédulát 1946-ban szerezte, amikor nagybátyámat, Pistát 18 évesen meggyilkolták. Nagyanyám beleőrült bánatába és a Hárshegyre került. Nagyapám saját felelősségére hozta ki a diliházból és egy életen át tűrte szeszélyeit. Ő látta széthullani asszonyát, mint egy elszakadt igazgyöngy nyakéket. Mindkettőjük élete odalett. Ma is felsejlik a Mama jellegzetes hangja, eszembe jutnak ismert mondatai, amiket bizonyos szituációkban újra hallok, mint belső hangot a távoli gramofonhangú múltból. A halál 81 éves korában a zárt osztályról ragadta el. Emléke már csak halványan pislákoló gyertyaláng, kinyújtott tenyeremben.
 
Mit jelent nekem a Haza?
 
A párommal eltöltött harmincöt év örömét, bánatát, ölelő karja óvó szorítását, meleg barna szeme símogató pillantását, a biztonságot amit a mai napig élvezhetek. Gyermekeim sírását, kacagását, első bizonytalan lépteiket, az átvirrasztott éjszakákat, ha betegek voltak, az első napot az iskolában, az izgalmakat, hogy jól sikerüljenek a vizsgák. Az örömöt, hogy révbeértek, a boldogságot, hogy egészséges unokáim születtek. Nagy-nagy büszkeséget, ha körbenézek szép családomon, amikor ünnepelni összejövünk.
 
Mit jelent nekem a Haza?

Az én Hazám, ahol Anyám a világra hozott, ahol megettem kenyerem javát, ahol boldog és boldogtalan vagyok és voltam, ahol szeretek és szeretnek, ahol lehet, hogy utálnak is, de én képtelen vagyok arra, hogy bárkit is gyűlöljek. Az én Hazám kicsi és sebezhető, ugyanakkor elpusztíthatatlan, mert fantasztikus nép lakja. Feldúlta már török, tatár és mindenféle népség átjáróháznak használja még ma is. Örülök, hogy magyar vagyok és hálát adok az égnek, hogy itt élhetek, még akkor is, ha ez az élet nem mindig felhőtlen. Hol is lakik bennem a hazaszeretet? Igazából nem tudom pontosan meghatározni… A szívemben? Vagy a lelkemben? De nem is fontos, hogy hol, csak az a lényeg, hogy itt belül. Amikor öt évvel ezelőtt először részt vettem a Csíksomlyói búcsún, ott tudtam meg, milyen az, ha nincs az embernek honvágya, mert otthon érezi magát. Azóta minden évben itthonról hazamegyek Erdélybe.
 
Mit jelent nekem a Haza (most)?

Aggódással teli várakozást, hogy milyen megpróbáltatások érik még a magyart? Mi lesz velünk csonka kis Hazánkban, ami talán már nem is a miénk, hiszen földjeinket felvásárolták, jól üzemelő gyárainkat felszámolták, virágzó mezőgazdaságunkat szétrombolták. A multik uralják gazdaságunkat. Az adókkal és járulékokkal ellehetetlenítették a vállalkozásokat, akik emiatt nem tudták tovább foglalkoztatni alkalmazottaikat. A bankok monopol helyzetük miatt kilátástalan helyzetbe hozták a jelzáloghiteleseket. Sokan még mindig hisznek a csodában, hogy majd jön a segítség. Azok pedig, akiknek az volna a dolguk, hogy a magyarok helyzetének jobbításán munkálkodjanak, az üléseken egymással vannak elfoglalva. Sokszor még a piaci kofák is kalapot emelnének előttük, amikor vitatkoznak. Pedig a kisember kasszája már rég kiürült, de ők még mindig kotorásznak a zsebünkben.
 
Mit jelent nekem a Haza?

Itt születtem és itt is szeretnék meghalni. Lehet, hogy mire erre sor kerül, már egy tenyérnyi föld sem lesz magyar kézen, ezért én úgy határoztam, hogy szórjanak szét ott, ahol őseim pihennek. Fújja el a szél hamvaimat mindenfelé, áldásként szálljon azokra, akiknek szent a Haza és átokként hulljon azok fejére, akik miatt ide jutottunk.
 
Mit jelent nekem a Haza?

Egyszerűen mindent, amiért megszületni, élni és akár meghalni is érdemes.

 

Rovatok: 
Irodalom