Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Marjai László

Marjai László

Új évi intelem

Rovatok: 
Vers

Hogy az új évtől mit is kérek?
Nekem már olyan mindegy hova lépek,
hisz a holtak tüzében lassan égek,
és röhögnek a falra festett képek

de legalább szépek

és köszönnek, hogy boldog új évet,
mert minden málna érett
az út menti porban,
de ha megenném, ott feküdnék holtan

mert mind mérgezett

Marjai László

Az idő gyermekei

Rovatok: 
Vers

Az idő fiai most mind sorban állnak,
nevük a sötétség, a bosszú, meg a bánat,
kik aljasul az életemből rabolnának.

Gyorsul az idő, míg változnak a terek.
Ki tudja e világban meddig élhetek,
s e röpke létre majd, hogy emlékezek.

Marjai László

Angyalom szavára

Rovatok: 
Vers

Néha félek, mert a sötét felhők,
egyre vadabbul zavarják az éveket,
de ha vihar készül, hadd érezzek oly erőt,
melynek tüzében benne éghetek!

E pokollá lett világ már nem érdekel,
vele a tolvajok, rabolók ricsaja...
Elfáradtam, szívem össze – vissza ver...
nekem szépen zúgna a tornádók zaja.

Marjai László

Hogy mondjam el

Rovatok: 
Vers

Hogy mondjam el, szeretlek,
hogy ne legyen közhelyes
elcsépelt a szó? Úgy szenvedek,
Mert a fogalmat felhígították
könnyű emberek.
Csak annyit mondok: nélküled
élnem már nem lehet!

Budapest 2019-12-28

Marjai László

Az új papok imái

Rovatok: 
Vers

A szeretet ünnepén manapság az ima,
hogy a papok szájából oly pátoszos a szó,
(meg amit a hívőknek kell hallania)
hogy az „Isten a szegényekhez legyen jó!”

Marjai László

A mi földi nászunk

Rovatok: 
Vers

A sorsunk lett a szárnyalás:
új távlatokat ismerni meg,
ahol nem jön senki más,
mert ez a kettőnk érdeme.

Oly nagy a magasság, hogy
félnem kéne, de élvezem,
s e lángoló tűzben valahogy,
megduplázod életem.

Marjai László

Színarany napok

Rovatok: 
Vers

Mindig és mindig...
beragyogod fénnyel a szobám,
árnyak szaladnak
a szekrény mögé ostobán.

Nincs menekvés,
hagyom, és átadom magam,
mert mihez hozzá érsz,
minden színarany.

Ha elmész, igaz fáj,
és üres vagyok, de nincsen baj,
mert mi marad,
sötétből feltörekvő hajnal!

Marjai László

Inkább csendben maradok

Rovatok: 
Vers

Már nem akarok kiabálni sem,
mert ízetlen homokkal tele a szám,
s hogy hova köpjek, sem keresem,
hisz minden visszahullik rám.

És szépen szólni sem merek,
a szomjazóknak sem hozhatok vizet,
ha már vért isznak az emberek-
Inkább semmit sem viszek.

Marjai László

Angyalérintések

Rovatok: 
Vers

Szeretném átélni a régi szép éveket,
de nem köszönnek vissza. Kutyák csaholnak,
s vérszívók lepik el a kék eget,
valahol tegnap elveszett a holnap.

de mégis hallom az angyal éneket,
messze, bár el kell engedjem a múltat,
ahol még rothadozó énem kéreget,
és a dicsőség angyalai átkarolnak,

Marjai László

Forró szél a ködben

Rovatok: 
Vers

Köd lopakszik a hideg téli esten,
nyelvet ölt rám, a téren átoson,
felkúszik a fán, a lámpatesten...,
majd lassan úrrá lesz a városon.

Tompán figyel a hűvös lámpafény,
s didereg magamban a gondolat
mégis megfogan, mint egy költemény:
hogy egy angyal figyeli a sorsomat.

Marjai László

Viharomra várva

Rovatok: 
Vers

Mint amikor tornádó tépi szét az eget,
vadul űzve, hajtva a sötét felleget,
mindent elsöpörve jössz felém:
s mezítelen állok előtted én.

Mint amikor lovak patája a harcmezőn,
úgy dobog szívem, nincs erőm
rohanni, csak állok, köröttem a por.
Mert jó, hagyom, hogy rám tiporj.

Marjai László

Az az egy pillanat

Rovatok: 
Vers

Hogy, hány balszerencse,
súlyos veszteség kísérte
utam, nem érdekel már,
sem a fájdalom, sem a kár,
hogy rám dőltek a falak
s kit érdekel, ki nem szeret...
mert kárpótol az a pillanat,
mikor megismertelek!

Budapest 2019-12-17

Marjai László

Öröklétemre

Rovatok: 
Vers

Az idők és a végtelen terek,
E bábomra csak port hintenek,
De mit tudok, el kell mondanom:
A földi lét korántsem jutalom.
Skatulya, hol korlátolt az értelem
Itt a test és ott végtelen
De ragaszkodni mégis oly nagy a vágy,
S a jövő innen nézve oly talány,
De bizonyítani, hogy mit is érek

Marjai László

Veszett farkas énem

Rovatok: 
Vers

Éhes farkas: Kóborlok a hajnal ködben
Tépett húsom, vér csorog mögöttem
Vérzik az agyam is, úgy érzem megveszek.
Áldozatra várnak a villanó zöld szemek.

Kövessen csak farkas asszonyom
De ha nyűg a nyakamon hat azt is felfalom!
Gyorsan mert még van bennem kímélet
Hat ezzé lettem én, veszett farkas élet.

Marjai László

Valami más érzés

Rovatok: 
Vers

Nem tudom mi ez, felfoghatatlan jelenség,
egy új érzés, amit nem éltem át még,
de ha mégis, ki tudja mit vetettek rám,
míg a pokolban jártam, az ördög oldalán.

Marjai László

Őserő

Rovatok: 
Vers

Vajon miért olyan jó az ölelés veled?
Mert édes az ajkad, mint a méz,
forró az öled, s oly szép a kebeled?
Vagy csak nagyon szeretlek, ennyi az egész!

De vajon, miért szeretlek ennyire?
Tán a buja testiségből fakadó érzelem,
mely vad, mégis könnyű, mint a hópihe?
Hogy ily egyszerű lenne? Nem hiszem!

Marjai László

A totemoszlop

Rovatok: 
Vers

A vad jeget, s a tűző napot büszkén állom,
Mint a viharvert totemoszlop,
Bár egy döglégy nyalakszik a vérző állon,
Már inkább gyógyulok, csak néha foszlok.

Robajló villám szakítja szét a testem,
S belül én farkasként vonyítok,
De lásd: szemem meg se rebben!
Feszít a sok ki nem mondott titok.

Marjai László

Ordasává lettem

Rovatok: 
Vers
A nap vonul lefelé lassan, balgán,
Nékem a hűvös szél királyom,
Magam ura, mert nincsen falkám
Vezérem a hold, felhőn túl is látom.

Éh nem vezet, a vágyam nem akarja,

Marjai László

Lepusztult tanyán az ebek

Rovatok: 
Vers

Lepusztult, szétrabolt tanyán
farkukat kergetik az ebek,
néha csaholnak is tán,
gazdájuktól várva érdemet.

De ki ugat, tegye azt az égre
melyre egy évszázad felel
igaz hittel, tűzben égve,
vagy inkább hallgasson az el!

Budapest 2019-12-12

Marjai László

Mert a légy az úr

Rovatok: 
Vers

Úgy harsog az erény, hogy ma mi a becsület,
s viccelve kér a véres oltárra még szüzet,
hogy ne tomboljanak megint az istenek,
s mint megmentő ez oldalon dögről hesseget legyet
az új párt, új hittel lehet csak a népnek oltalom,
míg a légynek új dögöt húz ki a másik oldalon.

Budapest 2019-12-08

Oldalak