Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Ide csak születni lehet /1-3 ének/

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

           - első ének -
Itt hol a vad Dráva szaggat partokat,
vagy őstölgyek mutatják rég magukat,
sok vad így aranysakál is a honát lelte,
nem lehet semminek senkinek ketrece.

Szabadnak született itt az őstermészet,
bevándorló nem értette soha e vidéket,
sokan elköltöztek nem bírták ez sorsot,
ám sokaknak szíve mégis vissza húzott.

Így bizony Somogy ország déli fertályán,
még a kiáltást is veszni hagyják némán,
gond bánat keserűség folyik el a Dráván,
pedig volt valaha élet mikor dobolt Sámán.

Tölgyerdőknek termése is makkolt bőven,
mangalicák legeltek környező erdőkben,
mezőgazdaság mellett az ipar is üzemelt,
tégla-malom, faipar és szeszgyár, termelt. 

Én múltról beszélek mágneses vonzásról,
a vaspályákon csattogó sok-sok vonatról,
nem kesergek csak álmodozok pár szóval,
mindig nyíló virággal nem a hervadóval.

- második ének -

Vöröspart egy holtága a Drávának,
ott nyújtózik el aljába Belcsának,
nem messze van tőle egy tó a Kisbók, 
hol mindig oly boldogok a horgászok,

Foglalnak szép helyet Zátonyi szőlők,
míg körötte szántók és vegyes erdők,
halastava van sok e mesés vidéknek,
ősborókással együtt így mind szépek.

Össze borultak felettem a lombok,
sétámat nehezítik homok dombok,
erdei kincsek lábamnál hevernek, 
hogy itt járok bút bánatot feledek.

Erdei gyümölcs gombák tarkasága,
szorgos embernek ez bőség világa,
lombok felett a kék égbolt vigyorog,
Istenem neked köszönöm, hogy vagyok.

Horgászladikkal eveznek a tavon,
vízpermet csillog evező lapáton,
szitakötőn Nap járatja sugarát,
vízibolha a vízben barázdát szánt.

   - harmadik ének -

Gatya szaggató a vadszederbokor,
szépen mutatkozik a fákon vackor,
odébb a dzsindzsa sűrű falat képez,
mögötte vaddisznó vadmalac neszez.

Vadrózsabokrok erdőnek díszei,
nagyon szúrnak kökénybokor tüskéi,
ám farkasalmához ne nyúljon senki,
tanácsos volna gombát is ismerni.

Gondolat úgy szántott bennem emléket,
hogy elértem Antal pusztai helyet,
ott terül vadnak legelő mezeje,
romokban látszik a múltnak regéje.

Eléggé fáraszt járni a homokot,
melyet gépekkel úgy szétfricskáztatott,
még ott a csárdánál tértem az útra,
hamarosan levitt a Dráva partra.

Látni egy utat a kutyafuttatót,
hallom a tamási harang kongatót,
már látom is ott az első házakat,
temetőben Tasi uraságokat.

Rovatok: 
Vers