Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Mi a hazaszeretet /Pályázat/

Lénárd József
Lénárd József képe

 

„A hazaszeretet a hazához, annak földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez érzett ragaszkodás, mely hasonlít a szülők iránt érzett szeretethez, és tettekben is megnyilatkozik: a haza iránt való kötelességek teljesítésében, szükség esetén saját érdekeinknek, a legfőbbeknek is az érte való mellőzésében, önzetlenségben, odaadásban, önfeláldozásban.”--- Írták, és élték meg sokan.
Nekem a hazaszeretet furulya szó, mely elhallatszik messzire, bárhova is mentem a világban. Egy olyan furulyáé, melyet nem csak én faragtam, de te is készítettél. Már készült nagyon régen öregapáink keze nyomán, s édesapánk faragta tovább. Ő adta nekem, s neked is, hogy faraghassuk gyermekeinknek. Hangja hív, ha messzire megyünk, ha könnyekkel áztatott, ha a hangja már fáradozó, meghalljuk akkor is.

A hazaszeretet egy hang, mely lelkünkben dörömböl, mint az indián dobok, melyek messziről üzennek messzire. Ha elhagytuk hazánkat, érezzük lelkünkben a zörömbölések hívó szavát, ütemét: haza-haza. S az édesanya meleg karja ölelésében nem csak az otthonunkba találunk haza, de hazánkba is.

A hazaszeretet, olyan, mint szüleink szeretete. Örökké érezzük az emlék-érzéseinket, újra és újra. Ha nincs, hiányzik.

Vajon a magyar népnek van e együtt hazaszeretete? Hisz hazánkat dúlta a tatár, török, román, cseh s az osztrák. Szenvedett alattuk népünk eleget. Menekülések?

De nemzetünket Istenfélővé pont a szomorú sorsunk kötötte össze. Trianon, és szétvágták Magyarországot. mint a koncon a sakálok daraboltak, s tépték országunkat. Mi védtük évszázadokon át s vele „Európát”!
Aztán a nagy szabadságban kétfelé vált az ország.

Wass Albert írja versében:
„Koldussá vált felszabadult honában Züllött idegen eszmék napszámosa” lett országunk.

A nemzeti hanyatlás korszakában gyengül a hazaszeretet érzése. A közösségi érdek elé kerül a magánérdek. Megszületik az önzés, s a hazaszeretet tagadása. A haza népének erkölcsi ereje gyengül, lazul összetartó ereje. Nincs erő a fellendülésre, a nagy tettekre. Ha nem védi meg a nemzetet a hazafiság ereje, felbomlik a megpróbáltatások idején.
Össze kellene fogni, hogy hazánkért mindenki, ki magyar ne mások napszámosa legyen! Termőföldünk ne másoknak teremjen!
"Gonosz irányba sodor ez a megveszett új történelem” írja Wass Albert.

Messzi, nagyon messzi, a Hargita sziklái között virágzik a havasi gyopár. Virágai mint Kárpátok sziklái, koszorúk szeretetről énekelnek. Kis székely legény legelteti nyáját. Kezében egy új furulya. Most faragja, díszíti. S ha megfújja, ugye meghallod a furulya szót. A hazaszeretetről szól. Haza kell menni!

A székely himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet:
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bár hol földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha;

Keserves múltunk évezredes balsors,
tatár, s török dúlta, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK