Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Mit jelent nekem a Haza? (Pályázat)

Szepi02
Szepi02 képe

"Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben-megtaláltam a Hazámat." /Fekete István/

Mit jelent nekem a haza? Próbálom összerakni magamban, bár Fekete István fenti idézete mindent elmond erről.  Azt hinné az ember, hogy hatvanötéves kora küszöbén elég éretté vált már ahhoz, hogy erre a kérdésre érthető, világos, racionális választ tudjon adni. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz erről tárgyilagosan, pátosz nélkül beszélni. HAZA kóstolgatom a szót, HAZA, édes, drága, pótolhatatlan, feledhetetlen. A Haza szó hallatán szétárad bennem egy megmagyarázhatatlanul magasztos érzés, bekúszik szívem, lelkem minden zugába és ilyenkor legszívesebben megcsókolnám az anyaföldet.

Mit jelent nekem a Haza? 1952-ben láttam meg a napvilágot Angyalföldön. Erre a szóra: Angyalföld, egy nem idevalósi azt mondaná: - Biztosan angyalok lakják. Fehér kerítés mögött, vattacukor fellegekbe vágyó, apró, szárnyas, fehér hajú, kedves arcú, dundi angyalkák. Ehelyett… Vörös téglás városi házak, gyártelepek, gyárkémény füstje régi, sárga, fapados villamosok, megtelve fáradt gyári munkásokkal. Álmok, kiteregetve az ablakon. Kevés pénz, sehol a mennyei manna…, csak két angyal: szőke, azóta fehér hajúvá őszült, melegszívű Anyám, és a dundi, ártatlan lányka, régi fotókon megmerevedett pillanatok életem emléktelen idejéből. Tehát mint említettem, Angyalföldön születtem, ahol a gyárak füstje, korma rátelepedett a vöröstéglás bérkaszárnyák falaira és az ott lakó és dolgozó prolik tüdejére. Ratkó Anna gondoskodott arról, hogy garantáltan világra jöjjek, hiszen népesedéspolitikájának az volt a lényege: "Lánynak szülni, dicsőség, asszonynak, kötelesség". Fél éves lehettem, amikor Apámat besorozták katonának és másfél éves voltam, amikor elhagyott minket. Itt kezdődött vesszőfutásunk Anyámmal.

Mit jelent nekem a Haza? Haza... Igazából, nem gondolok házra, mert sokáig nem volt igazi otthonunk. Anyámmal ide-oda csapódtunk a sors szeszélye által, ott laktunk, ahol befogadtak minket.Tíz évi kóborlás után 1964-ben végre kaptunk egy rozoga, lelakott, poloskával teli tanácsi lakást az épülő Erzsébet híd közelében.. Boldog voltam, mert többé nem éreztem magam földönfutónak, végre otthonra leltem. No ez aztán maga volt a "földi paradicsom".  Ami nem jelentette feltétlenül a meleg otthont, hiszen kályhánk ugyan volt, de tüzelőre nem tellett. Nem voltak nagy családi tévézések esténként (mert csak egy kis néprádiónk volt)… bekuckóztuk magunkat a csatos üvegben forró vízzel melengetett dunyhába, és felváltva olvastuk egymásnak az Indul a bakterházat. Siralmasan szegények voltunk, pedig Anyám mindent megtett azért, hogy el tudjon tartani. Nehéz fizikai munkát végzett és a gyári műszak után pedig rohant Budára, ahol egy gazdag izraelita családnál mosott, vasalt, takarított. Sokat voltam egyedül, talán azért lettem ennyire beforduló, magamnak való teremtés, de ez nem jelenti azt, hogy érzéketlen lennék mások nyomorúsága iránt, hiszen nekem is jutott belőle bőven. Mégsem állítom, hogy mostoha gyermekkorom volt, hiszen Édesanyám mindig mellettem állt és a mai napig számíthatok rá. Ha belegondolok. hogy mit jelent nekem a Haza, aprócska, fehér hajú Anyám jut szembe először, aki megszült, aki gürcölt értem, aki embert faragott belőlem, aki példát mutatott önfeláldozásból, becsületből, szorgalomból és emberségből. Legyen áldott és éljen sokáig még.

Mit jelent nekem a Haza? Ha kötni kellene magam Hazához és családhoz, Nagyanyám ellentmondásos személyisége is valahol az otthon, a Haza nekem. Néha eszembe jut az illata, rúzsa, elegáns, vörösre festett haja. Kifogástalan külseje és kínos precízsége sérült, zavart lelket takart. A sárga cédulát 1946-ban szerezte szegénykém, amikor fiát, Pistát 18 évesen agyonszúrták és lelökték a vonatról.. Nagyanyám beleőrült a tragédiába és a Hárshegyre került. Nagyapám saját felelősségére hozta ki a diliházból és egy életen át tűrte szeszélyeit. Ő látta széthullani asszonyát, mint egy elszakadt igazgyöngy nyakéket. Mindkettőjük élete odalett. Ma is felsejlik a Mama jellegzetes hangja, eszembe jutnak ismert mondatai, amiket bizonyos szituációkban újra hallok, mint belső hangot a távoli gramofonhangú múltból. A halál 1990-ben, 81 éves korában, a zárt osztályról ragadta el.
Emléke már csak halványan pislákoló gyertyaláng, kinyújtott tenyeremben.

Mit jelent nekem a Haza? A párommal eltöltött harmincnyolc év örömét, bánatát, ölelő karja óvó szorítását, meleg, barna szeme simogató pillantását, a biztonságot, amit a mai napig élvezhetek. Gyermekeim sírását, kacagását, első bizonytalan lépteiket, az átvirrasztott éjszakákat, ha betegek voltak. Az első napot az iskolában, az izgalmakat, hogy jól sikerüljenek a vizsgák. Az örömöt, hogy révbeértek, hogy szép, egészséges unokákkal büszkélkedhetek. Ugyanakkor mostanság a bánat is gyakran vendég nálunk, mert családunk egy része szétesett. Sok szeretett hozzátartozónk és barátunk költözött el az élők sorából.

Mit jelent nekem a Haza? Az én Hazám, ahol Anyám a világra hozott, ahol megettem kenyerem javát, ahol boldog és boldogtalan vagyok és voltam, ahol szeretek és szeretnek, ahol lehet, hogy utálnak is, de én képtelen vagyok arra, hogy bárkit is gyűlöljek. Az én Hazám kicsi és sebezhető, ugyanakkor elpusztíthatatlan, mert fantasztikus nép lakja. Feldúlta már török, tatár és mindenféle népség átjáróháznak használja még ma is. Örülök, hogy magyar vagyok és hálát adok az égnek, hogy itt élhetek, még akkor is, ha ez az élet nem mindig felhőtlen. Hol is lakik bennem a hazaszeretet? Igazából nem tudom pontosan meghatározni… A szívemben? Vagy a lelkemben? De nem is fontos, hogy hol, csak az a lényeg, hogy itt belül. Amikor először résztvettem egy erdélyi kiránduláson, még nem tudtam, milyen az, ha nincs honvágyam. Ott értettem meg igazán, mit jelent a szó: HAZA, azóta minden pünkösdkor itthonról haza megyek Erdélybe.

Mit jelent nekem a Haza? Aggódással teli várakozást, hogy milyen megpróbáltatások érik még a magyar népet? Mi vár ránk még csonka kis Hazánkban, ami talán már nem is a miénk. Hiszen földjeinket elkótyavetyélték, jól üzemelő gyárainkat eladták, virágzó mezőgazdaságunkat szétrombolták. A multik uralják gazdaságunkat. Az egekbe szökő adókkal és járulékokkal ellehetetlenítették a kisvállakozásokat, akik emiatt nem tudják foglakoztatni az embereiket. A bankok továbbra is monopol helyzetben vannak és rendületlenül sanyargatják adósaikat. Azok pedig, akiknek az volna a dolguk, hogy a magyarok helyzetének javításán munkálkodjanak, a parlamenti üléseken egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva. Természetesen saját zsebüket nem felejtik el degeszre tömni. Pedig a kisemberek kasszája már rég kiürült, de ők még mindig azon törik a fejüket, hogy hogy lehetne a nincstelenekről az utoló bőrt is lenyúzni.

Mit jelent nekem a Haza?…Egyszerűen mindent, amiért megszületni, élni és akár meghalni is érdemes, bár lehet, hogy mire erre sor kerül, már egy tenyérnyi fóld sem lesz magyar kézen. Ezért én úgy határoztam, hogy szórjanak szét ott, ahol őseim pihennek. Fújja el a szél hamvaimat mindenfelé. Áldásként szálljon azokra, akiknak szent a Haza és átokként hulljon azoknak fejére, akik miatt ide jutottunk.

Mit jelent nekem a Haza? Nem kötöm ám senki orrára, csak leírtam ami eszembejutott. Belesűrítettem a ködből kibontakozó zavaros, majd egyre tisztább érzéseket ezekbe a sorokba.
Különben meg nem kiáltja az ember nap mint nap világgá:

- Emberek! Engem szétvet a hazaszeretet!

Az ilyen érzés amolyan intim dolog, magunkban dédelgetjük mindannyian, amíg csak élünk…

 

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK