Magyarerő.hu

   A nő már majdnem befejezte munkáját, amikor a légkondi zúgását észre vette. Majd ki kell kapcsolnia suhant át a gondolat. Szépen elpakolt, mindent ellenőrzött, hogy rendben van e minden. A távirányítót kezdte keresni, végig futott tekintete a pulton, az íróasztalon, de sehol nem találta. Egy percre megállt némán, amikor egy furcsa zajra lett figyelmes.

Élj a mának, az idei nyárnak,
mi most arany szárnyán ringatja a tájat,
ne a tegnapnak ködét öleld most halkan,
hisz minden hajnal mosolyog rád, akkor is, ha baj van.

A Nap ma neked is fest aranyhidat a tavon,
szívedben megleli, mi lakozik ott bent, vajon,
minden perc egy napfényből szőtt csoda,
életed az idő tenyerén nyílik tova.

"A félelem valós, képzelt vagy várható fenyegetés miatti veszélyérzet.
 Cél a félelem nélküli családi, óvodai, iskolai, felnőtt közösségek, országunk biztonsága.
 Félelmet keltő eseményeknél az ok és okozati összefüggések felismerése és az ok megszüntetése."
 
2018. június 23.

TM

van, hogy mennél
de maradnod kell
van, hogy jönnél
de nincs neked hely

van, hogy maradnál
de messzire futsz
van, hogy futnál
de menni se tudsz

van, hogy nyílnál
de nincsen kinek
van, hogy kapnál
de úgysem hiszed

van, kit felemelsz
de mélységbe ránt
van, mi betemet
de nem hoz halált

A beton melegében,
A méhlegelő sűrűjében,
Mindenféle növény között
A kis gyöngyvirág beköltözött.

Bár nyár van,
Őt ez nem zavarja.
Virágot nevel
Az avarban.

Mosolyt csal,
Szívbe mélyen behatol,
Könnyed tavaszt
A nyári napba varázsol.

TM

Az emberiség életét kísérve,
Mindig fejlődött életminősége.
Megnézem a közlekedését máig,
Szamárhátától az űrhajózásig.
 
Szamár, ökör, ló, elefánt és teve,
Csak etetni, idomítani kellett.
Létezett a bölcsek tapasztalása,
Filozófus és tudós tudománya.
 
Amikor a kereket feltalálták,
A kocsit is állatokkal húzatták.

Ülök mozdulatlanul partodon,
bennem a múlt idő megreked,
majd lassan,
mint homokórában a homokszemek,
egy rólunk szóló némafilm pereg,
egyre pereg,
és már a hullámok mesélnek.

Világgá megyek, gondoltam én,
a Nap felhők mögé bújt,
onnan lesett felém.
Senki sem hitte, hogy bátor vagyok,
fejemre kalapot, lábamra csizmát húzok.

Indultam bőszen, hitben erősen,
ha nem leszek itt, kerestek nagyon,
hiányozni fogok,
elvégre csak egy kislány vagyok.

   Az öngyújtó a társaival hevert a polcon. Kék színe volt, a többiek piros, rózsaszín és narancssárga színben pompáztak. A hölgy először a pirosat vette a kezébe. Kipróbálta, működött, de mégis visszarakta és tovább keresgélt. Ekkor látta meg a kéket. Őt is megnézte alaposan, bólintott és a kosárba dobta. Nagyszerű ez a nap, gondolta, irány az új, izgalmas élet felé.

A remény néha csak egy kósza szellő,
meglebbenti a függönyt, majd elszökik.
De otthagy egy víg mosolyt a párkányon,
hogy tudd: visszatér még, el nem rejtőzik.

Mint rigófütty a tavasz első hajnalán,
úgy ébred fel benned is újra meg újra,
s mire észrevennéd, már táncra is perdül,
és hálával gondol minden mosolyodra.

2026. június 23.

   Az iskola épülete elcsendesült, az iskolapadok kiürültek, az iskola udvara üresen áll. A nyári szünet a város arculatát is megváltoztatta. Délután nem szaladnak a szülők az iskola felé, a gyerekek nem ücsörögnek a barátokkal a parkok padjain, nem tolonganak a fociszakkör után a buszon. Érezhetően néma lett a város.

A Balaton az ég tükre,
egy csendbe öltözött madár,
hullám vállán ring az este,
míg a nap lassan leszáll.

Nádak húrján szél zenél,
hangja szól, mint öreg hegedű,
partja fölött álmot sző a nyár,
s vele az örök derű.

Vékony ágon ül a Rigókirály,
lombok közt van fészke,
csillog fekete ruhája,
napfény ül szemébe'.

Messze száll a hangos dal,
minden bokor visszhangozza,
fák között a csend figyel,
éles hangja a hajnalt hozza.

Nincs aranyból trónja,
csak egy ágon hintázik,
senki nem hajlong előtte,
mégis mindig trillázik.

Álmomban leült mellém az élet,
adott nekem sok szép, gyönyörű s csodás évet,
arcán a hajnal derengett,
szívében ezer csillag csendesen égett.

Kezében nem volt más, csak egy marék remény,
mely úgy izzott, mint tűz a tél közepén,
szava folyó lett, mely bennem utat talált,
s elsimított minden régi talányt.