

|
Rovatok: Egyéb Van egy hely, valahol a világegyetem peremén, ahol nem járnak órák, nem sürget senki, és a csendnek is van saját dallama. Én csak Csendországnak hívom. Egy apró, kékesfehér csillag ez, amelyet nem találni meg egyetlen csillagtérképen sem. Nem szerepel a NASA nyilvántartásában, nem lehet rá jegyet váltani, és még a Google sem tudja, merre keresse.
|
|
Rovatok: Vers Félek a jövőtől, bolond lett a világ, Tárgyalnak, dumálnak, míg emberek halnak,
|
|
Rovatok: Egyéb Azt hiszem, a halál már régen ismer engem. Túl sokszor találkoztunk ahhoz, hogy idegenként nézzünk egymásra. Én mégis minden alkalommal úgy érzem, mintha először látnám.
|
|
Rovatok: Vers Pihenni tér a nap, felhők mögé bújik,
|
|
Rovatok: Vers Pihent még a gazda, De szól a kakas, hajnal van, Fordulna ő oldalára,
|
|
Rovatok: Vers Az évek úgy futottak át rajtam, Eltűnhetnek arcok és hangok,
|
|
Rovatok: Vers Miért hiányzik úgy
|
|
Rovatok: Irodalom Van nekem egy saját csillagom, valahol a végtelen kozmoszban. Egy apró, különös világ, amely csak az enyém. Én teremtettem magamnak, a lelkem legeldugottabb zugában. Az enyém minden fényével, minden árnyékával, minden kavargó érzésével. Ez az én kis birodalmam, ahová bármikor hazatérhetek, és ahol még az univerzum is úgy forog, ahogyan én akarom.
|
|
Rovatok: Vers Volt idő, mikor más voltam, Könnyebb volt a léptem, Hol van a régi énem,
|
|
Rovatok: Vers Álmomban újra láttam, Kézenfogva bandukoltunk, Nagyon sütött a nap,
|
|
Rovatok: Vers Felhők mögé bújik a hold, Cipőm hangosan kopog, Mögöttem a hold,
|
|
Rovatok: Vers és megint itt volt, a félelem gyötör hangom elvész a sötét, néma csöndben
|
|
Rovatok: Irodalom Az éjszaka még ott pihent a tó felett, akár egy fekete köntös, amelyet az álmok varrtak csendből és csillagporból. A víz mozdulatlanul feküdt partjai ölelésében, sötét tükrében pedig az ég ringatta utolsó álmait. A nádas nesztelenül őrizte a titkokat, a fák koronáján még ott reszketett az éjszaka hűvös lehelete.
|
|
Rovatok: Vers Ősz a híres színkeverő,
|
|
Rovatok: Vers Emlékszel még,
|
|
Rovatok: Irodalom Ma csak szerettem volna kilépni a mindennapokból, és egy kicsit eggyé válni mindazzal, ami körülvesz. A köd hangtalanul ereszkedett alá, mintha az ég valami régi, elfelejtett titkot szeretne elrejteni a földi világ elől. Minden elmosódott körülöttem. A házak, a fák, az utak, még az idő is elveszítette a határait.
|
|
Rovatok: Vers Ma gyönyörű szép őszi nap volt,
|
|
Rovatok: Vers A teliholdnak ezüstszín a fénye,
|
|
Rovatok: Vers Az ember annyi mindent eltemet, Nem történik semmi, csak múlnak a napok,
|
|
Rovatok: Blog Évikénk, nagyon boldog születésnapot kívánunk neked, sok szeretettel!
|
|
Rovatok: Vers Ma nem történt semmi. A csend nem szólt,
|