A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Egyéb
|
|
Rovatok: Vers Védd meg a könyvet!
Szép magyar anyanyelvünket!
Nem tud így írni más nemzet,
Nem fűti ily heves lelkület.
A könyv szép magyar szó, kincstakaró,
Édesanyád tanította mondanivaló.
Védd a könyvet, kultúránk benne.
Ne engedd szaggatni, lelked elveszne!
|
|
Rovatok: Vers Ha hozzád hajol az est, én ott leszek a fényben, 2026. február 10.
|
|
Rovatok: Vers Drága magyar testvéreim!
Fogjunk össze, amíg lehet!
Ne lázítsa, pusztítsa senki a nemzetet!
Csodáljon minket a világ!
Összefognak ismét a magyarok.
Ez lelküknek, szívüknek erőt adott.
Mert nagy a világban a veszedelem.
Égből, földről, embertől kegyetlen a pusztítás.
|
|
Rovatok: Vers Itt a farsang vége, tél ideje lejár, Más monda is járja,
|
|
Rovatok: Vers Olyan vagy nekem, Olyan vagy nekem,
|
|
Rovatok: Vers Anyuka és Petikéje Kimennek a játszótérre. Az anyuka egy padra ül, Petike játszik egyedül. Két kezében Macikája, Maci körbenéz és kiált,
|
|
Rovatok: Vers Szelídül a tél zord lehelete, Fagyba fúlt ágak ébrednek,
|
|
Rovatok: Vers TMHadd adjak álmot neked, ma éjjel, S míg valahol mesés tündérkertben jársz,
|
|
Rovatok: Vers Felragyogott a nap az ég peremén,
Mégis fagyos tél van, hideg tél.
Kemény jégpáncél takarja a tavat,
Hollók kárognak fákon, s alatt.
Szürke fellegek kúsztak az égre,
Eltakarván előlünk a nap fénye.
Felébredt szél zörgeti az ágat,
Alvó medve barlangjában is fázhat.
|
|
Rovatok: Blog
|
|
Rovatok: Vers Hozd a fényt magaddal!
Mely szemedbe ragyog,
Hozd a szeretetet,
Melyet szíved nekünk adott.
Vidd a mosolyod!
Hogy lássa az egész világ
Őszinte szíved sugarát!
Hozd a fényt magaddal!
Hisz öröm követ, ha lát!
Huncut mosolyodtól kigyúl a láng,
|
|
Rovatok: Vers Végre felragyogott a nap,
Szórja, teríti sugarát.
Szállnak az égen gágogó vadlibák.
Köszöntik a napot,
Mely végre felragyogott.
Olvad a jég, a hó.
Nincs már a fákon hótakaró.
Azért a természet hálás lesz érte,
Tavasszal kinyílnak a virágok örömünkre.
|
|
Rovatok: Irodalom Az idő most nem rohan homokszemekként markomból, inkább olyan, mint egy folyó, néha tajtékos és sietős, máskor tükörsima, de minden kanyarulatnál hagy maga után valami hordalékot, amiből partjaim épülnek. Ma ez a folyó egy kerek számhoz ért, egy olyan széles öbölhöz, ahol érdemes pihentetni kicsit az evezőket, és visszanézni a megtett útra.
|
|
Rovatok: Vers Fehér ruhát öltött a néma vidék. Szívem egy parázs a jég peremén.
|
|
Rovatok: Vers Lágy szél simítja a tájat, Ha lépsz, a világ mozdul, Ha néha fáj a múlt súlya,
|
|
Rovatok: Vers Búcsúzom, búcsúzni fáj,
Eltűnt a szeretet, ami várt.
Rohanó életünkben elfogy a szeretet.
Ami megmarad, a hideg tél, s csak a vágy.
Megálljatok, szólnék hangosan!
A fájdalom nem látszik, amit a szív takar.
Szomorú a lélek, elmúlt az élet.
Lassan vonszolod fáradt lépteidet.
|
|
Rovatok: Vers A tavaszt várom,
Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve.
Úgy vágyik a szívem a kikeletre,
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi,
Itt a tavasz, fennhangon énekli.
Mint a széncinege csicsergi,
Nyitni kék, nyitni.
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre,
|
|
Rovatok: Vers Ahol a hajnal lassanként kibomlik, Ahol a szív őrzi a tegnap sebét,
|
|
Rovatok: Vers Csodálkozik pici Ottó,
|
|
Rovatok: Vers Figyelj, nem tolok nagy dumát, csak vagyok egy költő,
|
