

|
Rovatok: Egyéb
|
|
Rovatok: Vers Napok óta esik az eső,
|
|
Rovatok: Vers
Csodás vagy földgömbünk.,
|
|
Rovatok: Irodalom Húsvét nem egy történet a múltból, inkább a természet és a lélek örök körforgásának legmélyebb megnyilatkozása. Amikor a tavaszi szél még hűvös, de már a rügyekben feszül az élet ígérete, emlékezzünk az útra, amely a sötétség mélyéből a vakító hajnal felé vezetett.
|
|
Rovatok: Vers Ezüst hajnal hasadt, s a sziklazár feltörve. TM
|
|
Rovatok: Vers Reggel kedvenc fotelemben ültem, Én dolgozni akarok. Az ünnepre
|
|
Rovatok: Vers Hunyd le szemed egy pillanatra, Minden sóhaj egy elengedés,
|
|
Rovatok: Irodalom A fodrászüzlet csendesen, nem hivalkodóan éli napjait a piac közelében. Nem kell időpontot kérni, csak beülsz és megvárod az éppen végző hölgyet. Nem fogsz sokat várni, általában három hölgy is dolgozik, precízen és gyorsan. Beülsz a hajmosóba, és élvezed a gyakorlott mozdulatok jótékony hatását.
|
|
Rovatok: Irodalom Ahogy a reggeli fény átszűrődik a még ritkás lombkoronán, a fák ágai között láthatatlan zenekar játssza el a legszebb dallamokat. A madárdal az erdő lélegzetvétele, a rigók fuvolaszóval festik alá az arany napsugarakat, a cinegék pedig apró, ezüstös csengőkként rázzák fel a még szunnyadó völgyeket.
|
|
Rovatok: Vers Elnémult harangok,
Hangjuk Rómába szálltak.
Elcsendesült Róma,
Nem halljuk hangját
A harangok hangjának,
Pedig most kellene zúgni,
Hangosan félreverni!
Harangozni fel, hangosan az égre,
Siratja fiát a védtelen ember,
Támadó gonosz vérrel ünnepel!
Elnémultak a harangok,
|
|
Rovatok: Irodalom Az üvegfalon túl a horizont lángra kap, mintha az égbolt egyetlen hatalmas, aranyló búcsúlevél lenne, amelyet a nappal írt az éjszakának. Ebben a bíborban úszó pillanatban ketten állunk az idő és a tér metszéspontján, hátat fordítva az ismertnek, s szembenézve az ismeretlennel.
|
|
Rovatok: Irodalom A tavaszi eső végre megérkezett. A szomjazó föld magába szívta az életet teremtő vizet. A városi park öreg fái megkönnyebbülten sóhajtottak fel. Szinte egyik percről a másikra zöldültek az ágak, az aljnövényzet egyre dúsabb lett, a természet éberen hasznosítani kezdte a felhőkből érkezett égi áldást.
|
|
Rovatok: Vers Égbolton suhan át a sirálygárda, Ladikban ül egy lány, bánatos lelke,
|
|
Rovatok: Vers Van egy hely, ahol nincs idő, Ott nem számít, ki voltál tegnap,
|
|
Rovatok: Vers Délutáni sütizés gyerekeknek kincset ér. TM
|
|
Rovatok: Vers Mecsek kedvenc zöld növénye, Ember is ezt felfedezi, A gyöngyvirág is növekedik,
|
|
Rovatok: Vers Csendben jön a hajnal fénye, Lépteid, bár fáradtak, Ne félj attól, ami már volt,
|
|
Rovatok: Irodalom A könyv okozta csodát szeretném megosztani.
|
|
Rovatok: Vers Ablakomnál csivitelnek,
Mi baja a cinegéknek?
Fészek üres, új a foglaló,
Ki lesz benne a fészeklakó?
Új madárka érkezett meg,
Kicsi a hely, csivitelnek.
Ki érti ezt a cinege nyelvet,
Egyik repdes, másik szárnyát veri,
Mi lesz ebből? Kutyám nézegeti.
|
|
Rovatok: Irodalom Az éjszaka közepén hirtelen felriadt. Az álom élénken jött át a valóságba. Tudta, hogy csak álom volt, mégis a félelem teljesen lebénította. Nem tudott meg sem moccanni.
|
|
Rovatok: Vers Szép volt a gyermekálom,
Szép volt a kert és a ház,
Hiába keresem, nem találom,
Romba döntötte a történelem...
Idő és törvény elvette tőlem.
Jussom keresem, s nem lelem.
Hatalmas sorompó zárta el utam,
Mire megértettem, nincs visszaút!
Idegen országban találtam magam,
|