Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Varga István

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Fényudvarom

Rovatok: 
Egyéb

Sötétségben megbicsaklik a lélek,
mert kit a fények mindig kerülnek,
depresszióssá válik a cselekedet,
de létre igazából az sem jöhet.

Majd akkor ott állok, dermedten bénán,
látom mosolygós szép arcodat Lénám,
de megmozdulni mégsem vagyok képes,
pedig kezedet nyújtod felém édes.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hangot nem ad

Rovatok: 
Vers

Oly némák az ajkak,
hangot nem adnak,
szájszélek torzulnak
könnyek elapadtak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hajnal

Rovatok: 
Vers

Hajnali fényben tündököl a puszta,
vércse vijjog, körrög a szarka fajta,
legelészni indul, gulya és a konda,
más fényben tündököl a Napnyugta.

De még a hajnal, harmatban mosdik,
már a kakasok is, hangjukat eresztik,
gyémánt csepp fűszálakon fénylik,
kukacvirág szirma napfényre nyílik.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Elmúlás keze

Rovatok: 
Vers

Az elmúlásból kinyúlt egy kéz,
majd írni kezdte őrzött titkait,
régen nem volt ideje elmondani,
meg tervezett dédelgetett vágyait.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Milyen volt

Rovatok: 
Vers

Milyen volt az erdő a rét,
a régi gyermeki játék,
néha Matiné az ajándék,
hallgattunk rádiós mesét.

Ez most egy emlék gyereknap,
habár most is játszok mindennap,
fém építőjáték, fakocka,
vagy roller és a fogócska.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Gombaszedő lány

Rovatok: 
Vers

Öreg tölgyek árnya alatt,
a vastag gyökér kapaszkodhat,
a puha avar, oly süppedékes,
néhol bizony, már penészes,
de egyben bizony, esős nyirkos,
vargányának oly otthonos.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Gyermeknapi trió

Rovatok: 
Vers

Andris, Peti, Marci hol van,
Egy utcában laktak sorban,
Sátoroztak és bunkert ástak,
Fogadták a focit jó barátnak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Éjszaka a vonaton

Rovatok: 
Vers

Dézsából öntötték szakadt fellegek,
záporoztak vonat ablakon esőcseppek,
járó gipszelt lábammal vonatra szálltam,
ott egy félig üres fülkét találtam.

Mire a vonat elindult két hölgy kért helyet,
egy fiatal másik kicsit idősebb lehetett,
Tisza partjáról hozott idáig a vonat,
hazának tartok, hol Dráva vize simogat.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Morzsa az asztalon

Rovatok: 
Vers

Étek után mindig marad morzsa,
legyen ez madaraknak elemózsia,
szemétbe kukába ezt sose dobjad,
hisz betűkből épül fel a mondat.

Sajnos a koldus ki, mindig éhes,
szavakra ő főleg nagyon kényes,
őneki a morzsa kenyérdarab, 
míg neked, kutyának vetett adag.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

A szerelem árnyékában

Rovatok: 
Vers

Alkonyati morzsákból kotorászva,
előkerül néhány, épkézláb emlék,
olvasom leveled, vagy nézem képed,
oly tüneményesek lettek, mint mesék.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Írói csendélet

Rovatok: 
Egyéb

Megfesteném a mai kor,
modern írói csendéletét,
az mégse oly romantikus,
mint mikor festő illeszti,
vászonra művészi ecsetjét.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Fények űznek

Rovatok: 
Vers

Fények űznek a vaksötétbe,
sötétség a fénytengerbe,
boldogságot bánat váltja,
bánatnak leszel rabszolgája.

Vágyaidtól nem szabadulsz,
de hiányától majd megvadulsz,
sámán dobok felajzanak,
nagy tüzeket sorba raknak.

Táltosok a füstbe néznek,
csak fölfelé tekintenek,
vándor sólyom fészkén pihen,
tüzek mellett nincs idegen.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Vénség

Rovatok: 
Vers

M-osolyt ha csalsz arcomra,
I-gy indulnék a nagy útra,
R-emélem vigyázol rám,
E-zentúl is mindig Anyám,
M-osolyogj te is velem,
E-lkelne bátorítás nekem,
G-yermekként fogtad a kezem,
V-álságba került most életem,
É-les pengéken haladok,
N-agyok itt a bajok,
Ü-gyesen kéne lépnem,
L-égbe feszülő kötélen,

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Egyszer nagyon régen

Rovatok: 
Vers

Egyszer még nekem is nagyon régen,
élt a két öreg csendes békében,
minden napjaikat zene kísérte,
csattogó kerekek futottak sínekre.

Fűrészgyár dudaszóval hívogat,
munkás otthonokból indult áradat,
sorompó leeresztve ott menet a vonat,
Nagyapám kerékpárral tette meg az utat.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Esküvői levél

Rovatok: 
Vers

                   -köszöntő-

Kortársak voltunk és jó barátnők,
emlékezetessé tenném az esküvőd,
ezt a verset műkedvelő amatőr írta,
az sem különb aki ezt most szavalta.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Álomarcát

Rovatok: 
Vers

Álom arcát az éj fagyott patakba tette,
melynek hideg tiszta vízét jéghártya fedte,
morózus fellegeket kavar az északi szél,
parti jeges fűzágakkal csilingelve zenél. 

Fából készült hídját szűzzuzmóra fedi,
nem használták régóta nem járt rajta senki,
egyoldalas fakorlátját vihar csonkolta,
bátorság kell hozzá ki átmenne így rajta.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Cicoma

Rovatok: 
Vers

Március virággal a fákat felcicomázta,
ám ezt a télutóvéd fagyokkal megkontrázta,
kajszinak kifeslett virága fázósan reszket,
a napsugár mikor ráköszönt akkor ejt könnyet.

Csípős hideg reggelek olykor deressé lettek,
a most bújó fűszálak nem éppen ilyent kértek,
néha a szellő ostora is élesen vágott,
csak nem kell elővenni újra a nagykabátot.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Őszidő

Rovatok: 
Vers

Beleveszett az ősz idő,
lucskos morcos napja,
és a sok víztől szétázott
égboltot is, felhő takarja.

Ám őszirózsák nyílnak,
piros muskátlik virulnak,
a zöld burokból hullanak,
termése diónak, mogyorónak.

Nedves oly hűvös minden,
hullott levél nyákos csúszós,
mily gyorsan a tegnapé lett,
nyár a lángos és a fagylaltos.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ordas tél

Rovatok: 
Vers

 

Visítva ordít a decemberi szél,
tomboló csatározásba ér a tél,
mintha kegyelmet nem ismerne,
jégkristályokat kanyarít szemembe.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Sanda szemekkel

Rovatok: 
Egyéb

Sanda szemekkel tekintek kifelé,
még esik, a kék ég morcos felhőké,
morózus ilyenkor néha a kedvem,
befűtenék, de a sárkány kiabál velem.

Egy hosszú séta az tán jól jöhetne,
ilyen sápkóros időben, kinek van kedve,
esernyővel mint valami fontos ember,
de hisz az utca olyan mint a tenger.

Oldalak