Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Lénárd József

Lénárd József
Lénárd József képe

"A cipelt teher"

Rovatok: 
Vers

Csak hasonlat vagy.
Már az elérhetetlen.
Lelkemben csillag,

nagy sötétben fény,
Mégis velem vagy mindig.
Mint csodás hellén.
 

Lénárd József
Lénárd József képe

Mai Karácsony

Rovatok: 
Vers

Mai Karácsony

Van aki kezét imára összeteszi.
Úgy várja Urát, a most születőt.
Áldott asszony jajszava: emberi Isten,

s a fény csillaga jelzi, hogy hol az erő.
A gúnyos mégis megfeszítette.
Az Isten érte is halt s újra született.

 

Lénárd József
Lénárd József képe

Adventre

Rovatok: 
Vers

Advent első vasárnapjára

Akkor a csillag felragyogott  Világok
virágjaiból illatos jászol,.
s benne a kisded fölsírt: SZERETVE VAGYOK?

Advent második vasárnapjára

Az emberek még nem értették. A hideg
fények, hogy lesznek lelkek tüzei ?
De valamit éreztek, s közelebb léptek..

Advent harmadik vasárnapjára

Lénárd József
Lénárd József képe

Alfons Mucha emlékére

Rovatok: 
Vers

Lépteid alatt a kövek ott lapultak.
Mindenütt mások. Mielőtt belépsz
nézz körül . Leplezetlen kacérkodások
táncolnak. Huncut mosolyok kifinomult
komédiája elárasztotta
a kertet belül. Kaput rácsdísz ívei,
átláthatóvá tették. Hosszú hajfonat
takarásában lágy mozdulatok
simogattak táncolva, s ahogy lecsúszott

Lénárd József
Lénárd József képe

Nincs, nap naponta

Rovatok: 
Vers

Ne menj még, maradj, Add a mozdulatodat,
ölelésedet, melynek hiánya
hiába keresem, nincs nap, naponta. már.

Sokszor nézlek itt a képen. Szótlanul ülsz
mozdulatlan kéj az éjben, s váró
lehelet, csak csacsogó csupasz vágybáró,
 

Lénárd József
Lénárd József képe

Fény felé ment

Rovatok: 
Vers
.
575575
A fény felé ment. Fogtam a kezét. Rá érsz,
még, hiszen alig. De már csukva volt
szeme, s a keze. nem volt már a kezembe.
.
A monitoron láttam megállt a szíve.
A fény felé ment. Éreztem titkon
megsimogatott a múlt szív dobbanása.
Lénárd József
Lénárd József képe

Nyolcvanharmadik év felé

Rovatok: 
Vers
575575
 
Az utazásom lassuló szókeresés.
Az érkezésben véges számokat
mormogok, imádkozok, s mind én vagyok még.
A kéz mely mozog , harcol is az alkotás
gyönyöreiért. Fénysugarában
szerénységet követel értékeivel.
Kockázat ma már minden nap, minden hónap.
Lénárd József
Lénárd József képe

Az aradi vértanúk

Rovatok: 
Vers
 
Haynau október ötödikén írta
meg a tizenhárom halál’ ítéletet.
Közülük először agyonlőttek négyet,
Lázárt, és Dessewffyt, Kiss Ernőt, és Schweidelt.
Többinek bitófát állítottak sorba
s a kivégzés zajlott, fogat csikorgatva.
.
A nevüket soha ne felejtsétek el:
Lénárd József
Lénárd József képe

Fényes színházi mulatság

Rovatok: 
Vers
 
Ha olvasol, a gyenge lámpa mellett,
arcodon a fény megcsillan. Könnyed
örömgyöngyök, s mind emléked
a múltadból, építi a jövőd.
Továbbmenni és még sokat imádkozni.
Adni, kapni és a szeretetet vinni hozni.
Valahol hálát adni az Istenségnek ,
hogy szeressétek s szeressetek.
Lénárd József
Lénárd József képe

Várom a besorolást

Rovatok: 
Vers

 

575575

Emberek állnak szélben a támfal előtt.
Ott állok én is, messziről jövök. 
Várom a besorolást. Ügyetlen körök, 

zörgő levelek szélölelésben, körbe- 
szaladó álmok. Csillag milliárd,
reggeli fényben pára a leveleken. 

Lénárd József
Lénárd József képe

Düledező kerekes kút

Rovatok: 
Vers

Lénárdos haiku  575575

Szanaszét esik szét az öreg házikó.
Tapaszok itt-ott, nagy folt hátán folt. 
Valami kívánalmat még tartogatott. 
 
A düledező kerekes kút vödre vár. 
Halli, ha csobban, még csak nyikorog, 
de nem húzzák. Rozsdásak a nagy csavarok

Lénárd József
Lénárd József képe

Az álom mindig

Rovatok: 
Vers

Az álom mindig

Az álom mindig az éjszakai élet 
vágy talentuma. Benne tükörkép 
egy elérhetetlen fény új buborékja.

Csodás vagy, maradj. A menekülés  
az akaratod. Kíváncsiságból,
Már vissza-vissza nézel távolabb is vagy.

Lénárd József
Lénárd József képe

Gyász

Rovatok: 
Vers

Hosszú szenvedés 
után meghalt  szeretett
feleségem. Gyász

Lénárd József
Lénárd József képe

Párducos téli pompa

Rovatok: 
Vers
Szálkás deszkából felépült a kilátó.
Ajtaja nyitva, nincs tiltó tábla,
s a két kíváncsi vágya összemosolygott.
Les magaslatán ketten voltak, csak ketten.
Nem el, de bújtak fel, felfele még.
Az ablakán kinéztek, s hajlongtak, mint én.
Lénárd József
Lénárd József képe

Ez a karácsony

Rovatok: 
Vers

Ha sirató vagy, sok szája görbülésbe kezd.
Apró síró hang jászolyból válasz.
Légy győztes, kegyelem, földi alázat.

Ez a karácsony. Át kell élned a könnycsepp
gyenge hatalmát láthatatlanul,
amíg más mindent kényszer nélkül megtanul.

 

Lénárd József
Lénárd József képe

Ködszemcséken csillogó fény

Rovatok: 
Vers
Ha leszáll a hegyen a köd,
eltűnik a fény. Árnyékok mögött
az ősz, hulló levelek közt matat.
szél táncát nézi, s a bogarakat.
Csodálatos, ahogy az apró
ködszemcséken csillog a napfény.
A Mecsek kőszikláin át,
hogy lássam, bukdácsolok én.
Egy óriási szélfuvallat,
Lénárd József
Lénárd József képe

Nekem a vers

Rovatok: 
Vers

Versemet, néha finom rezdülésekben
mint hajnal előtt táncoló zord fényt,
kutatni kell, mert  elbújt, csókos  szerető.

Csak szolgálok és közben átölel a Vers.
Talán szerelem, Szentéje bennem
van, vele élek és nem mindig keserves..

Én vagyok a múlt jelenében a jövő.
Csillag milliárd.  Apró villanás,
Házsongárdi temető, csillagúton át.

Lénárd József
Lénárd József képe

Imbolyog a lassú

Rovatok: 
Vers

Egy hosszú szél sodorta hátán 
Ívelt falevél, messzi egy könnycsepp. 
Valaki búcsúzott mogorván, 
őrszem helyén már új őrszem.

Hogy játszik imbolyog a lassú 
Párává vált, gőzben vacog. 
Rág  perceg, madárdal, ének, szú. 
Sokan figyelik a holdvilágot. 

Lénárd József
Lénárd József képe

A halhatatlan zene

Rovatok: 
Vers
Sallai Eszter Olaszországi festőművész
képkiállításának megnyitójára. Pannon Magyar Ház.
 
Lénárd József
Lénárd József képe

Nemzeti összefogás napja

Rovatok: 
Vers

 Elég! Kilencven évig kellett várni,
 hogy nemzetünk összefogás napja,
 Trianon legyen! Óh, micsoda hajsza.
 Országházunkban törvény mondta ki.

 Feszületre vetült sok ember arca.
 Könnyeik a fájdalom imái.
 Múltból a mába már egység kíséri,
 a nagy Közösséget magyarok hangja.

Oldalak