Lajos: (az asztalnál ül és Gizust várja) Hol van már ez az asszony? Már régesrég itthon kellene lennie!

Gizus: Ne az újságot olvasd Lajos, hanem velem foglalkozzál!
Lajos:  Mi a bajod már megint, Gizus?

     Sok panasz jut el fülünkig a nyugdíjasoknak szánt konyhákról, amibe mi is belekóstoltunk, és  van olyan idős barátunk is, aki többnyire kiönti a kifizetett ételt, holott szinte betegesen spórolós egyén.

Szereplők: Szél Ákos
Nagy Kornél
nő
nő
Szín: egy asztal, két szék, az asztalon bor, poharak.

     Már 10 perce várakozom a megállóban, hogy jöjjön az a fránya busz, de megint késik. Nem bosszantó? Az ember keményen ledolgozza a napi 8-9 óráját, alig várja, hogy hazaérjen a családjához, pihenjen.

Elcsevegem ez esten kellemetlen esetem, mely velem esett meg, Kemenesen:
Egy este, szerelmem Lenke, egyebet sem csevegett: 
- Megyek Ede Kemenesre! Megyek Ede Kemenesre!

Lágy szellő suhan át a nyírfasoron,
Gyönyörködöm a szabolcsi tájban.
Megszoktam a szemembe verdeső homokot,
Otthon érzem magam Szabolcsban, Szatmárban

Hát te is elmentél, és itt hagytál
Kétségek között?
Jó anyám már öt éve elment,
S most ismét találkoztok odafönt.

     Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, a falu szélén élt anyóka és apóka. Volt két gyermekük, Jancsi és Marcsi. Szegények voltak, mint a templom egere.

Kiss: Na hallod, ez az idei nyár, vagy inkább ősz, sok bosszúságot hozott. Ez a sok eső, a jóból is megárt a sok.

Csintalan János:  fel-alá járkál és sóhajtozik: Nem jól van ez így, nem jó egyedül. Szegény anyjukom már tíz éve elment. Asszony kéne már a házhoz! Csak könnyebb lenne az életem!

Szereplők:
Baloghné Szélesi Kata, ápolónő
Nagy József
Kiss Antal
Csintalan János 

Szereplők:  Dr. Balogh Bendegúz, ügyvéd
Csintalan János, ügyfél