Dózsa György
Gyurika nagynénje ezt írta a nála vakációzó kisfiúról, idősebb Dózsa Györgynek:
"Nem bírok a kölyökkel, folyton a tábortűz körül sündörög.Mondtam is neki, egyszer még nagyon megégeti magát!"
|
A huzat becsapta az ajtót –
nagyot csattant: megint lóvá tették.
Pedig már annyiszor megfogadta –
nem hisz a mozgó levegőnek!
De az folyton le akarja venni
a pántjáról – ki tudja, miket súg neki?
2018.04.07. Cs.T.
|
Megbecsülni mások munkáját: "Ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást az öcséddelk, kint csináljátok! Most tajkarítottam fel!"
Vallást: "Jobb lesz, ha imádkozol, hogy kijöjjön ez a folt a fehér ingedből!"
Az időutazás alapjait: " Úgy megcsaplak, hogy a jövő héten térsz magadhoz!"
|
1./ Hogyan teszel egy zsiráfot a hűtőbe?
2./ Hogyan teszel egy elefántot a hűtőbe?
3./ Az állatok királya, az oroszláán egy konferenciát szervez az állatok számára. Minden állat elmegy, egyet kivéve. Melyik állat az?
4./ Keresztül kell menned egy folyón, amiben krokodilok élnek. Hogyan teszed ezt meg?
|
Nem választasz ám,
amikor ikszelsz -
|
|
Itt van a tél, itt van újra...
|
Én szót fogadtam.
|
Ködöt ettem nagy kanállal,
fényt ittam rá hat pohárral:
|
Editke írása hozott elém egy hasonló támájú, régi emléket.Valamikor a '90-es évek közepe táján történt az eset. Ekkorátájt voltak tizenévesek a lánykáim, és bizony igen csak félteni kellett őket, mert - nem anyai elfogultság, - tényleg nagyon szépek voltak. (Még most is azok :)
|
Jó Karácsony Gergely a népét ugratja,
eb ura fakó a karavánt ugatja,
vadkeleti kocsma ajtaját rúgatja.
|
- Mit tesz a koldus, ha éhes?
- Kenyereg...
***********
|
Saját vers elemzése annó...
|
Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. (A fogalmazvány eredeti írásmódban, módosítás, és helyesírási hibák javítása nélkül!)
|
- Lalikám! Kisfiam! Látom, lekonyult a bajszod, hát mi bánt mostanában?
- Ó, MOMA! Ne is kérdezd. Eszembe jutott a jó Panama...
|
- Ölni tudnék mérgemben! - toporzékolt a gyilkos galóca. Kalapja félrecsúszott, még a tönkje is ki-kiugrott a bocskorából.
|
Évtizedünk elején kínzó vágyat éreztem, hogy én is vállalkozó legyek, de nem értek semmihez. Hetekig tartott az önmarcangolás. Ösztönöm azt súgta, hogy mindig a TV előtt űljek. Kitartóan figyeltem. Az egyik nap merengve a kék háttérbe, villámként csapott belém a fölismerés. A kínpadon egy balos balek szenvedélyesen beszélt arról, hogy ehhez sem ért, az sem az ő asztala, mégis ő a párt szakértője. Megvan! Döntöttem! Szakértő leszek vállalkozásban! Ezt nekem találták ki!
|
A teremben halk moraj. A fogadás diszkrét, mindenki öltönyben, nyakkendőben. Egyszerre csend lesz, megérkezett a miniszterelnök, utána libasorban „szakértő” kormánya. Körülállják a svédasztalokat, várják a vezényszót. A miniszterelnök - Hor(n)kant egyet, majd megköszörülve a torkát, megszólal:
|
Az eső es,
a bolygó bolyg,
a forgó forg,
a hordó hord.
A bordó: bord?
|
Csak keveset fecsegek,
lassan, csendben locsogok
ritka eset: elveszett,
alig leltem locsolót.
|