Néha lovakkal álmodok,
gyönyörű büszke mének 
vágtatnak fürge szélben, 
és én is velük vágtatok.

Ildikónak

Mit mondanak, ha rád nézek,
ha szemem tükréből kiszedik
szemed égben oldott színét,
számból a neved,
de a szó mélyén a lényeget
ki érti meg?

Kérdezz, csak kérdezz,
s én válaszolok,
persze csak akkor,
ha éppen tudok.

Sokáig gondolkodtam, papírra vessem-e egy nem mindennapi élményemet, ami nagyszombat délelőttjén esett meg velem egy bevásárlóközpont előtt.

Ma reggel még nem gondoltam, hogy ennek az álmosnak induló és a borús idő miatt is inkább ágyban marasztaló ünnepi vasárnapnak esélye lehet bármilyen pozitív hangulatra.

Kimondatott az ítélet.
Válladra tették a kereszted.
S te mérhetetlen alázattal
        Elindultál utadon.

Szeretem víg buzdulásban
pogány varázslatod dalát,
szeretem csendes mesédnek
hol volt, hol nem volt bánatát.

Vád és nincs alku. Az Úr szenvedésében
benne vagy te is. Nem menekülhetsz.
Könny, kendő, Veronika, s a kereszt. Visszük.

Nyuszi ül a hóban,
búsan egymagába',
mert szegény a tavaszt
mindhiába várta.

"Azt mondják, nincsenek nagy változások. Az ember nem vetheti le a bőrét, mert olyan amilyen. Felcímkézzük magunkat "jó" és "rossz" címkékkel. Mások is ilyennek látnak bennünket, sokszor pont ezért sodródunk bele önmagunk negatív oldalaiba... mert hiszünk másoknak, és mert nem ismerjük magunkat.

Állunk a porban, ember arcunkban
hazát szerető emberek szemefénye ég.
Élünk egymást tipró tömegsorsban,
rákos közöny hull ránk: ítélhető kép.

Mint kis bogárt,
borostyán börtönbe zárt
a néma fájdalom.

2011. március 28.-án hajnalban gázolta egy autó halálra Unokaöcsénket Krisztiánt. Az Ő emlékének adózom a verssel.

Kedves Barátaim!

Ezzel a képpel a lányom lepett meg ma az alábbi szöveggel:

Mese akart lenni, de menet közben a tartalma miatt megváltoztattam műfaját. Ítéljétek meg, hogy jól tettem-e!

Roma bűnözők tesztlapja

A jelentkezési lapot elegendő nyomtatott betűkkel kitölteni (amennyiben ez sikerül.) Ahol megjelölés szükséges, tegye aláírását (+) a körbe. Fénykép nem szükséges, mind egyformák.

„Miki egérke, mit mutogatsz? Hogy ott egy
tarka pillangó? Hisz én vagyok az,
a tündérek rokona, boldog csillanó”

Nem szerettem Jimmyt - bár a hangja tényleg szép volt...