Elültetted kis virágod
oly sok-sok évvel ezelőtt,
óvtad, védted, ő volt álmod,
és ő csak nőtt, és egyre nőtt.
|
Ma elkezdődött az érettségi
|
Tréfát űz velünk a megfoghatatlan gyors Idő:
félresöpri a szabályt – mindig felfelé kerekít.
Egy neves naptári fordulóból már másnap kinő
|
v 05/01/16
Dáma Lovag Erdő...
Ébresztő,ébresztő!
Fakopács kopogtat
Ébresztő hétalvó
Hasadra süt a nap
Ébresztő,késő van
Útra kell kelni!
Sárga rigó fütyüli
Ideje felébredni!
|
 Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évezredeken.
át az út porát verte itt sok esőcsepp.
|
Az ő nyája sosem fut legelőkre,
nem kíséri, s vigyázza hű puli.
Szürke szamár sem csenget előtte –
ez összevetés rangon aluli.
|
Aludj el, óh, gyermekem,
énekelted sokszor,
s nem akartam elaludni,
hisz játszani oly jó.
Most aludnék karjaidban,
a rossz gyerek ki jó lett,
|
1.)A kereszt a földeken (tarlón, nálunk tallón) ideiglenesen tárolt gabonakévékből, azaz kívíkből készül. Részei a négy keresztláb, alsópap és felsőpap átlósan, saját anyagából lekötve. Az asztag ezekből a kívíkből készül, de a tanya udvarban.
Mellette hordóban, dézsában vízzel, hogy ne érkezzen mordulni az égre a láng.
|
Álmomban is egyre gyakrabban látogatsz jó anyám;
Emlékszem, midőn a tavasz szépségeiben ,
Madarak csivitelésében, az erdők zenéjében,
Virágok , bokrok színes világában sétáltunk veled…
A természet szépségeit imádva jártuk: Te és öt gyermeked.
|
p 04/29/16
Dáma Lovag Erdő...

Akik boldogan hallgatták
Gyermekük első szívverését
Vigyázták minden kis rezdülését
Értették gyermekük üzenetét
|
Nekem már nincs anyám,
s neki sincs gondja rám.
Persze – emlékezet!
És ha nem létezett?
|
Eszmélésem óta örökké dolgozott. Állandóan főzött, mosott, vasalt, takarított. Kertet gondozott, állatokat nevelt - tyúkokat, a tojásért, majd a húsáért, - malacokat etetett, hízlalásra. Negyven kacsát, huszonkét libát tömött évente.
|
cs 04/28/16
Lénárd József
Megszólítottál: mint a bizánci császár,
ki segítséget kért Orbán pápától.
Alma virágát, nehogy lefestegessék,
|
Hat fekete bivaly –
rossz lelkiismeret,
földöntúli, sötét,
könnytelen menet -
|
Madárka száll a víz felett,
szél csücsül a fán,
a tavaszt is kifecsegi,
mint a tulipán.
|
Ma még ölelheted? Szeresd, csókold, imádd!
Simítsd eres kezét, kérdezd ` - Anyám, mi bánt?
Hímes csipkés kendőt illesz homlokára.
Mosolyogj..... ha tudsz még, ... mutass a naptárra.
|
- Persze. A születés után jön az élet. Talán azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Hagyjuk már! A születés után nincs semmi ! Onnan még senki nem tért vissza ! És különben is, hogy nézne az ki ?
|
sze 04/27/16
Mezei István
Őröl még az emlékmalom
Takarítás volt szombaton
Színdarab a néprádión
Anyám keze a vasalón
|
Nagy pocakban kis mocorgó,
izgő- mozgó csöppnyi fény,
rugdalózik éjjel- nappal,
úgy ahogy az belefér.
|
k 04/26/16
Juhászné Bérces...
Anyák napi üzenetem,
sírdogálok hűlt helyeden.
Merre vitt a kegyes végzet,
kémlelem a messzeséget.
|