Tavasz nyitott,erdőn jártam
Egy hegedűre rátaláltam
Margarétás zöld fű között
Hegedű volt ,törött

     1945 május nyolcadika. Az egész Európában, sőt az egész világon megszólaltak a harangok. Egy szörnyű világégésnek a végét hirdették csengő, ünnepélyes, vidám hangjukkal.

Mint egy öblös bödönből szétterült méz –
méhek rajának édeni kelepce –
ahogy az ember a tájon körbenéz:
sárga óceán – virágzik a repce.

Mi lehet szebb a tarka világnál,
felhők közt elbújó kacér napnál,
földközelben játszó pillangónál,
s föld alatt megbúvó magocskánál?

Labdáznak velünk könnyű szeszélyek!
Zúgnak felettünk vad fellegek!
Igaza van annak, kinek pénze sok!
Mi vagyunk a vesztesek az ártatlanok!
S merjük igazunkat védeni
Szívünk zakatolva ver,mint a sors!

Ciklonok kettős fronthatás
Bazaltba vésett mondatok
Köröttem láthatatlan rács
Tetőmön eső sír csorog
Szavak szőttesében fonál
Véres az érdes gondolat

2016. 05. 05. http://kolozsvaros.com/2016/02/01/es­nem­szegyellte­beletolni­az­ar... Fotó: Facebook

Ki vagyok én - egy terebélyes tölgyfa

Eszembe jutnak a régvolt májusok,
mikor a szerelmed és forró tested
a tavasszal karöltve fűtött, hevített,
ha elhagysz, tudtam, megfagyok, meghalok.

Boriska: Aggyonisten Mariskám!
Mariska: Fogaggyisten Boriskám! Merre járt az utóbbi napokba?
Boriska: Húúú! Lakodalomba vótam, a zunokaöcsém nősűt!

Tegnap még borzalmaktól volt hangos a világ…
Nem vágytam kilépni, békés volt kis szobánk.
Madárfütty csalogatott; burukk , burukk– szól rá,
Csivít-csivít; nyitni kék, pitypalatty és zenél a táj.

Orgonák illatában
eső zongorázik,
a felhőkön túl is
mosoly fakad,
zümmögő réten
bogárka ébred,
nézi ahogy 
a szellő szalad.

Így esett, megtörtént réges - rég egy gyárban,
ahová dolgozni, még ifjúként jártam.
Beszorult egy tengely, kalimpálva rángott,
hajtókerekéről ledobta a láncot.

Mészáros Lázár december 18 án vette át a Forró és Szikszó között összpontosított hadtestet, és Schlick újabb támadásának visszaverésére, meg persze, Kassa visszavételére készült. De ez nem ment egyik napról a másikra.

Nem hiszel Istenben és e hited mellett
tűzön-vízen át is keményen kitartasz?
Várjunk csak – te hiszel! Hogyha hitre tellett,
a vallásos ember mi elven siralmas
fennkölt tenmagadnak? Logikai bukfenc,

Kakukk madár!
Mondd el szépen
Hány tavaszt
Jósolsz nekem?
Tavasz után jön-e nyár?
Mennyi ősz,s tél vár?
Kakukk madár
A lombok között
Megszólal úgy köszönt