Karácsonykor, mikor millió csillag táncot jár az éjben,
s közben a sok hópehely a tájra fehér leplet lehel a télben,
odakint fenyő illata száll a hideg szélben.

Idebent kalácsillat járja át a házat,
fenyőfád fénye ragyogja be szobádat.

Eljön a Szeretet, s ott lesz mindenki szívében.
Boldogan örültök egymásnak a Szenteste fényében.

Írnom kell a hajszálamról,
a fejemről lehullottról,
hogy hogyan lett belőle
előbb megsértődés,
majd hogyan lett mégis
édes kedves emlék.

Nem is olyan régen,
egy vendég volt nálam,
ki elidőzött hosszan
a fürdőszobámban,
ahonnan kijőve, odavetette:
„- A mosdókagyló a hajaddal van tele!”

azt a gyönge mát,
ami mégis jut nekünk
öleld magadhoz

fáj a magány, ha
emléksebek szakadnak,
tartsd a Fény felé

Szeretet Fénye
gyógyír és melegség,
többé már ne fázz

mert a Szeretet
ragyog, nem illúzió,
híd, lelkek között

TM

Hidd el, kedvesem,
nem számít semmi,
ha látom a mosolygó arcodat,
ha hallom a kedves hangodat,
ha látom a csillogó két szemed,
ez a boldogságot jelenti énnekem!
Hidd el, nincs nálam boldogabb,
ha este velem vagy,
ha fogod a két kezem,
és hozzám bújsz lelkesen,
szerelmesen!
Hidd el, hogy az élet így oly szép,

Olyan jó, hogy vagy nekem,
szeress engem tiszta szívből, kedvesem!
Elmúlhat a nyár, az ősz, jöhet a tél,
a lényeg az, hogy velem legyél.
Hiányzol minden percben énnekem,
csókodra szomjazom, kedvesem.
Ölelj át lágyan oly lelkesen,
jó érezni a szívverésedet,
az el nem múló lelkesedésedet,
a forró szerelmedet!

Levelet írtam az angyaloknak,
gömbölyű betűim sorban elgurultak,
hajasbabát kértem, pislogót,
hogy fésülgethessem, énekeljek neki altatót.

Kilépek a templom kapuján,
arcul csap december hidege,
fényekkel úszik elém a táj,
közeleg karácsony ünnepe.

Ha itt lennél, melengetnél,
szívedhez bújtatnád fagyos kezemet,
nyakamba lázat lehelnél,
mosolyognánk, mint a gyerekek.

2024. december 8.

TM

A naptár, amely az asztalon állt, izgatottan vette tudomásul, hogy december van. Hamarosan lejár az ideje. Már tizenkét hónapja áll itt.

Fáradt ma az esti holdvilág,
az ég peremén botorkál,
szobámba bekukucskál,
vigasztalást talál.
Csillagtalan ma az éjjel,
de jött egy vigasztaló jel,
érzem, a szerelmem neked is kell.
Öledbe kuckózok most, kedvesem,
ringass engem, édesem,
ez olyan jó énnekem,
már nem fáj semmi sem!
Hozzád simulok most csendesen,

Drága Mikulás! Úgy várom jöttödet!
Csak ülök a székben, és ábrándozom,
rónám csak körbe-körbe a köröket,
bár tudnám, de csak a karfát markolom.

Drága Mikulás! Most nem kérek sokat,
tudom, tavaly túl hosszú volt a listám.
Feledem a bús éjjeli álmokat,
s egy kérésem van a kívánságlistán.

Decembernek dicsősége,
kisded Jézus születése.
Szentlélektől fogantatott,
Szűz Mária fiút adott.
 
Betlehemben istállóban,
a barmok között jászolban.
Azok meleg lehelete
a levegőt melengette.
 
Édesanyja vette ölbe,
mosolyával megköszönte.
Az egész világ már várta
adventi várakozással.
 

Megmutatom Neked az odavezető utat.
Ások egy kutat.
Beledobok mindent,
mi lelkemben rossz dolgokra mutat.

Lehet, hogy feneketlen kút lesz,
mert benne lesz minden, mi fájó
s szép volt, ami már a múlt lesz.

Ástam egy kutat, de be is temetem,
s rossz emlékeim ezzel el is feledem.

Magyarország jól teljesít...

Nemrég még egy bizonyos 100%-os narancslevet 299 Ft-ért vettünk.
Mára már leszoktunk róla, mert ma ugyanaz a termék, ugyanolyan kiszerelésben 799 Ft.

Tehát ez is luxus egy nyugdíjasnak.
És ez csak egy a sok közül. Csak most ez jött elő, ezért füstölögtem. Innék egy kis narancslevet, de 1 l-ért nem fogok 800-1300 Ft-ot kiadni.

Eljött az utolsó hava az évnek,
Lelkem beöltöztettem
Várakozó szépnek,
Örülök a reménynek,
Melyet szívem óhajtva vár.

S jön nagy zimankóval, keményen
December, minden kopár,
Zúzmara és hó ágra száll,
A hideg a csontokig jár.

   Egy betegség kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok.